Törökország határozott lépéseket tesz az illegális migráció megfékezésére ezért cserébe vízumkönnyítéseket kap valamint a menekülthelyet kezelésére három milliárd eurót utal át az európai unió - röviden így foglalható össze az uniós és török vezetők brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozója. Egeresei Zoltán a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa, Törökország szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: Törökország ígéretes megállapodást kötött, és olyan döntés született ami a török fél számára nagyon fontos.

"Az EU először egymilliárd eurót ígért, amelyet a tárgyalásokon Törökország feljebb srófolt. Török kérés volt, hogy magasabb összeggel támogassa meg őket az Európai Unió. Azt látni kell, hogy Törökország eddig a szíriai menekültkérdés terheit alapvetően egyedül viselte, eddig nyolcmilliárd dollárt költött. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem kapott külföldi segítséget."

"A hárommilliárd euró ebből a szempontból nagy segítségnek tűnik Törökország számára. Az más kérdés, ha elhúzódik a szíriai háború, napirendre kerülhet, hogy az ezt követő kétéves időszakra egy újabb összegben állapodjanak meg" - fogalmazott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa. Egeresi Zoltán hozzátette: benne van a pakliban az újabb pénzügyi megegyezés lehetősége.

A pénz sorsáról a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa azt mondta, közös monitoring bizottságot fognak felállítani, amellyel az EU igyekszik kontrollálni, hogy pénz oda jusson, ahova kell. "Ezt nyilván részben a határ-, a partiőrség megerősítésére, új menekülttáborok létesítésére, illetve a helyzet javítására is fordítják majd. Másrészt pontosan ki kell azt dolgozni, hogy lehet a menekültek, nem csak a táborokban élők, helyzetét javítani. Például esetleg kapjanak pénzügyi segélyeket, erre egyébként Törökországban nyáron már indult program. Pár tízezer embert be is vontak, de ahogy látszanak a számokon, ez nagyon kevés" - fogalmazott Egeresi Zoltán. Hozzátette, az európai uniós támogatás fejében a török kormány vállalta: határőrizetének megerősítését és az embercsempész-hálózatok felgöngyölítését.

Egy ENSZ-jelentés szerint az év eleje óta mintegy 650 ezer menekült indult útnak a török partokról a görög szigetek felé. Ez alatt az időszak alatt közülük csaknem ötszázan vesztették életüket, köztük sok gyermek.

A Törökország-szakértő elmondta, körülbelül kétmillió szíriai menekült van Törökországban, egy részük nem pontosan követhető, mert bár regisztrálta őket a hatóság, elvileg tehát tudják, hogy hol vannak, de szabadon mozoghatnak. A török hatóságnak pedig nincs annyi kapacitása, hogy ennyi embert ellenőrizzen. Tehát ebből a szempontból szabad, ugyanakkor elég rossz helyzetük. Azonban ez egy nagyon komplex a kérdés - emelte ki Egeresi Zoltán. Hozzátette: "a menekülttáborokban élők helyzete azért jobb, ott iskola van, garantált fedél a fejük fölött és felnőttfoglalkoztatási kurzusok is."

A szakértő szerint ha nem tudják kedvezőbbé tenni ezeknek az embereknek a helyzetét Törökországban, akkor sokan fogják úgy gondolni, jobb, ha gazdagabb államban próbálnak szerencsét, ahol nagyobb a perspektíva. Ha azonban sikerül javítani a helyzetüket, akkor tovább várnak ott.

Török belpolitika

A következő hat hónapban nagyszabású reformprogram indul Törökországban - mondta Egeresi Zoltán.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa hozzátette, három fontos célkitűzés van, a legfontosabb az a belpolitikai projekt, ami a következő éveket uralni fogja az az elnöki rendszer bevezetése. Ez nem újdonság, a török politikában évek óta jelen van. A mostani államfő, aki tizenegy évig, 2014 augusztusáig miniszterelnök volt, szeretné, ha prezidenciális rendszer épülne ki Törökországban, ami a jelenlegi szimbolikus hatalma helyett jóval kiterjedtebbet adna neki. Az igazi hatalom, de jure legalábbis, a miniszterelnöknél van, de a relatív gyenge pozíciói ellenére a ő a legmeghatározóbb török politikus, a belpolitika fontos alakítója. Karizmatikus alak, nagy szava, hatalma és akarata van a török belpolitikában. Már a választások előtt és a két forduló között azt nyilatkozta, szeretné, ha bevezetnék az elnöki rendszert, hogy az eddigi de jure után a de facto hatalom is az övé lenne.

Az LKP abszolút többsége ugyan megvan, de a kétharmados nincs, ezért ehhez először új alkotmányra lenne szükség vagy legalábbis módosítani kell a jelenlegit, amire csak úgy van lehetőség, ha legalább 330 képviselő szavazatát megszerzik. Egy 550 fős parlamentről van szó, amiből 317 van az LKP színeiben. Ha tizenhárom képviselő szavazatát megszerzik és 330-an megszavazzák az alkotmánymódosítást, egy népszavazással lehet törvényerőre léptetni. Ha a nép úgy dönt, hogy elfogadja a változásokat, akkor szentesítették - fejtette ki Egeresi Zoltán.

Hozzátette, hogy a probléma ott kezdődik, hogy a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint a török lakosság nagyobb része nem támogatna egy ilyen típusú elnöki rendszer bevezetését. A népszavazás pedig politikai fiaskó lenne az LKP számára, amit nyilvánvalóan nem fog bevállalni.