Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Egeresi Zoltán: Törökországnak javítania kell a menekültek helyzetén

A menekültek helyzetének javításáért még sokat kell tennie Törökországnak - mondta az InfoRádióban Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa. A Törökország szakértő úgy véli: Ankara további támogatásokat fog kérni az uniótól a menekült helyzet kezelésére.

Törökország határozott lépéseket tesz az illegális migráció megfékezésére ezért cserébe vízumkönnyítéseket kap valamint a menekülthelyet kezelésére három milliárd eurót utal át az európai unió - röviden így foglalható össze az uniós és török vezetők brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozója. Egeresei Zoltán a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa, Törökország szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: Törökország ígéretes megállapodást kötött, és olyan döntés született ami a török fél számára nagyon fontos.

"Az EU először egymilliárd eurót ígért, amelyet a tárgyalásokon Törökország feljebb srófolt. Török kérés volt, hogy magasabb összeggel támogassa meg őket az Európai Unió. Azt látni kell, hogy Törökország eddig a szíriai menekültkérdés terheit alapvetően egyedül viselte, eddig nyolcmilliárd dollárt költött. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem kapott külföldi segítséget."

"A hárommilliárd euró ebből a szempontból nagy segítségnek tűnik Törökország számára. Az más kérdés, ha elhúzódik a szíriai háború, napirendre kerülhet, hogy az ezt követő kétéves időszakra egy újabb összegben állapodjanak meg" - fogalmazott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa. Egeresi Zoltán hozzátette: benne van a pakliban az újabb pénzügyi megegyezés lehetősége.

A pénz sorsáról a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa azt mondta, közös monitoring bizottságot fognak felállítani, amellyel az EU igyekszik kontrollálni, hogy pénz oda jusson, ahova kell. "Ezt nyilván részben a határ-, a partiőrség megerősítésére, új menekülttáborok létesítésére, illetve a helyzet javítására is fordítják majd. Másrészt pontosan ki kell azt dolgozni, hogy lehet a menekültek, nem csak a táborokban élők, helyzetét javítani. Például esetleg kapjanak pénzügyi segélyeket, erre egyébként Törökországban nyáron már indult program. Pár tízezer embert be is vontak, de ahogy látszanak a számokon, ez nagyon kevés" - fogalmazott Egeresi Zoltán. Hozzátette, az európai uniós támogatás fejében a török kormány vállalta: határőrizetének megerősítését és az embercsempész-hálózatok felgöngyölítését.

Egy ENSZ-jelentés szerint az év eleje óta mintegy 650 ezer menekült indult útnak a török partokról a görög szigetek felé. Ez alatt az időszak alatt közülük csaknem ötszázan vesztették életüket, köztük sok gyermek.

A Törökország-szakértő elmondta, körülbelül kétmillió szíriai menekült van Törökországban, egy részük nem pontosan követhető, mert bár regisztrálta őket a hatóság, elvileg tehát tudják, hogy hol vannak, de szabadon mozoghatnak. A török hatóságnak pedig nincs annyi kapacitása, hogy ennyi embert ellenőrizzen. Tehát ebből a szempontból szabad, ugyanakkor elég rossz helyzetük. Azonban ez egy nagyon komplex a kérdés - emelte ki Egeresi Zoltán. Hozzátette: "a menekülttáborokban élők helyzete azért jobb, ott iskola van, garantált fedél a fejük fölött és felnőttfoglalkoztatási kurzusok is."

A szakértő szerint ha nem tudják kedvezőbbé tenni ezeknek az embereknek a helyzetét Törökországban, akkor sokan fogják úgy gondolni, jobb, ha gazdagabb államban próbálnak szerencsét, ahol nagyobb a perspektíva. Ha azonban sikerül javítani a helyzetüket, akkor tovább várnak ott.

Török belpolitika

A következő hat hónapban nagyszabású reformprogram indul Törökországban - mondta Egeresi Zoltán.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa hozzátette, három fontos célkitűzés van, a legfontosabb az a belpolitikai projekt, ami a következő éveket uralni fogja az az elnöki rendszer bevezetése. Ez nem újdonság, a török politikában évek óta jelen van. A mostani államfő, aki tizenegy évig, 2014 augusztusáig miniszterelnök volt, szeretné, ha prezidenciális rendszer épülne ki Törökországban, ami a jelenlegi szimbolikus hatalma helyett jóval kiterjedtebbet adna neki. Az igazi hatalom, de jure legalábbis, a miniszterelnöknél van, de a relatív gyenge pozíciói ellenére a ő a legmeghatározóbb török politikus, a belpolitika fontos alakítója. Karizmatikus alak, nagy szava, hatalma és akarata van a török belpolitikában. Már a választások előtt és a két forduló között azt nyilatkozta, szeretné, ha bevezetnék az elnöki rendszert, hogy az eddigi de jure után a de facto hatalom is az övé lenne.

Az LKP abszolút többsége ugyan megvan, de a kétharmados nincs, ezért ehhez először új alkotmányra lenne szükség vagy legalábbis módosítani kell a jelenlegit, amire csak úgy van lehetőség, ha legalább 330 képviselő szavazatát megszerzik. Egy 550 fős parlamentről van szó, amiből 317 van az LKP színeiben. Ha tizenhárom képviselő szavazatát megszerzik és 330-an megszavazzák az alkotmánymódosítást, egy népszavazással lehet törvényerőre léptetni. Ha a nép úgy dönt, hogy elfogadja a változásokat, akkor szentesítették - fejtette ki Egeresi Zoltán.


Hozzátette, hogy a probléma ott kezdődik, hogy a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint a török lakosság nagyobb része nem támogatna egy ilyen típusú elnöki rendszer bevezetését. A népszavazás pedig politikai fiaskó lenne az LKP számára, amit nyilvánvalóan nem fog bevállalni.

Hanganyag: Kocsonya Zoltán

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×