Infostart.hu
eur:
366.71
usd:
333.22
bux:
145087.09
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

A független képviselőké a parlamenti többség az új egyiptomi parlamentben

Három és fél év szünet után újra lesz parlamentje Egyiptomnak, ezúttal azonban a mandátumok többsége pártoktól független képviselők kezében lesz, míg a helyek 43,1 százalékát szerezték meg politikai pártok - derül ki a voksolás pénteken ismertetett végleges eredményeiből.

A választási törvények szerint az 596 parlamenti mandátum 75 százalékát egyéni, de nem feltétlenül független jelöltként indult képviselők töltik be, és 120 hely, azaz 20 százalék oszlik meg a különböző pártkoalíciók listái között. A maradék 28 helyre az államfő közvetlen jelöltjei kerülnek.

A rendeletek bírálói arra figyelmeztettek már a voksolás előtt, hogy azok által újból a nagyrészt törzsi struktúrájú társadalom régi elitje, az egyes választókörzetekben hatalommal bíró nagycsaládok tagjai kerülhetnek a parlamentbe.

Az al-Jóm asz-Szábe című napilap előzetes felmérései szerint a szerdán zárult voksoláson legjobban szereplő három világi párt tagja a Szeretettel Egyiptomért nevű koalíciónak, amelynek bejelentett célja Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnöki hatáskörének kiszélesítése, akár a parlamenté rovására is. A pártkoalíció nyerte el mind a 120 listás helyet, és az említett pártok számos egyéni körzetben is nyertek. Egyiptomban a választásra alakult koalíciók négy körzetre állíthattak fel listát, az egyéni indulók számára ugyanakkor 205 szavazókörzetet alakítottak ki.

Első helyen a kopt keresztény milliárdos, Nagíb Szávírisz által alapított Szabad Egyiptomiak Pártja végzett 65 megszerzett mandátummal. Második a tavaly alakult Haza Jövője párt lett 51 mandátummal, az ország egyik legrégibb pártjának utódja, az Új Vafd pedig 32 helyet biztosított magának.

Az országban 2011 telén tartott első demokratikus parlamenti választások nyertese, a Muzulmán Testvériség politikai szárnya idén hiányzott a képből, mivel az iszlamista mozgalmat betiltották, majd terrorcsoporttá nyilvánították röviddel Murszi elmozdítása után.

A mostani mezőny egyetlen iszlamista pártja a vártnál is gyengébben szerepelt, a szalafista an-Núr mindössze 11 mandátumot szerzett, míg a legutóbbi voksolás során a helyek több mint húsz százalékát nyerte el.

A legfelsőbb parlamenti választási tanács elnökének, Ajman Abbásznak pénteki bejelentésével teljesült annak a politikai útitervnek a harmadik, és egyben utolsó szakasza, amelyet Abdel-Fattáh esz-Szíszi jelenlegi elnök jelentett be 2013 nyarán, iszlamista elődjének, Mohamed Murszinak elmozdításakor.

Az átmeneti időszak első lépcsője a tavaly januárban hatályba lépett alkotmányról tartott népszavazás volt, a második szakaszt pedig a tavaly májusban rendezett elnökválasztás alkotta, amelyből maga Szíszi került ki győztesként.

Abbász bejelentése szerint a közel 54 millió szavazásra jogosult polgár mindössze 28,3 százaléka vett részt a voksoláson. Az egyiptomiak feltűnő érdektelenségéről folyó közéleti diskurzus során sokan arra emlékeztettek, hogy a Mubarak-rezsimnek véget vető 2011-es forradalom óta ez volt az ötödik alkalom, hogy a helyieket az urnákhoz szólították.

A választási megfigyelők szerint a voksolás nagyobb szabálytalanságok nélkül zajlott, az egyiptomi sajtó azonban számos kihágásról jelentett. A legtöbb esetben a szavazók lefizetéséről volt szó. Az országszerte tapasztalt jelenség során egyesek pénzt adtak azoknak, akik egy mobiltelefonos fénykép által, vagy egyéb módon be tudták bizonyítani, hogy a megfelelő jelöltre szavaztak.

Abbász szerint a választási bizottság 34 ilyen esetet jelentett a főügyészségen.

Sajtójelentések szerint sokan az utolsó pillanatig vártak a szavazással, azt remélve, hogy drágábban tudják eladni szavazatukat. Az al-Jóm asz-Szábe című napilap szerint egy kairói körzetben dulakodás történt nők egy csoportja és egy "szavazatbróker" között, mert utóbbi az átlagosnak a felére csökkentette a voksok árfolyamát.

Az előző törvényhozást néhány hónappal megalakulása után feloszlatták, így három és fél éve elnöki rendeletekkel vezették az országot. Az új parlament a tervek szerint még ebben a hónapban összeül.

Címlapról ajánljuk

Varga Mihály a kamatdöntés indoklásakor: olvastam én is a 20 000 forintosokkal kapcsolatos találgatásokat

A Magyar Nemzeti Bank elnöke kedd délután sajtótájékoztatón ismertette a Monetáris Tanács friss alapkamatdöntésének hátterét, Varga Mihály kérdésekre is válaszolt. Elmondta, mire számít a közelgő három hitelminősítéstől, mit gondol a közelgő árrésstop-kivezetésről és az erdőben kiásott húszezres bankjegyek körül kialakult helyzetről.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Itt az Nvidia nagy napja - egyre csúnyább, ami a tőzsdéken megy

Itt az Nvidia nagy napja - egyre csúnyább, ami a tőzsdéken megy

Mozgalmas napjuk van ma a befektetőknek, itthon közzétette kamatdöntését az MNB, külföldön pedig az Nvidia negyedéves gyorsjelentését várják a piacok, ami az amerikai tőzsdék zárása után érkezik. Hétfőn jelentős esésekkel zártak az amerikai tőzsdék a techrészvények vezetésével, ma reggel többnyire estek az ázsiai piacok, és lefelé vették az irányt az európai indexek is. Az amerikai indexek aztán ráerősítettek a rossz hangulatra, magukkal rántva az európai indexeket, masszív mínuszokat lehetett látni a zárásban. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) hálózatának leállásáról szóló hírek tovább erősítették az ország technológiai infrastruktúrájának stabilitásával kapcsolatos aggodalmakat, ezek a hírek szintén hozzájárulnak a tőzsdei eséshez.     A magyar tőzsdén több blue chip körül is voltak izgalmas hírek: a Richter jelentős felvásárlást jelentett be, a Magyar Telekom közölte, hogy nem hajtja végre 2027-ben az inflációkövető díjkorrekciót, az OTP-re pedig több célárcsökkentés érkezett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×