A kelet-kínai Szucsou városban kedden és szerdán zajlanak majd a magas szintű tanácskozások, amelyek mellett körülbelül ezer kínai és kelet-közép-európai üzletember is fórumot tart. A találkozó jelmondata - "Új kezdet, új területek, új jövőkép" - a vendéglátók szerint arra utal, hogy Peking értékelése szerint egy újabb mérföldkőhöz érkezett az alakuló együttműködés.

A Kína-KKE együttműködési formát és mechanizmust 2011-ben az akkori kínai miniszterelnök Magyarországon vetette fel, és kezdeményezése nyomán egy évvel később Varsóban tartották meg az első csúcstalálkozót. Ven Csia-pao 2012 áprilisában a lengyel fővárosban egy sor projekt tervét vázolta fel a jelenlévő 10 uniós és 6 nem uniós ország magas szintű képviselőinek, továbbá egy 12 pontos javaslatsort is letett az asztalra. Emellett a jövőbeni projektekhez 10 milliárd dolláros különleges hitelkeretet is felajánlott.

Nem sokkal később valamennyi állam, köztük Magyarország is kinevezte nemzeti koordinátorát, kormányzati képviselőjét, a kínai fővárosban pedig megalakult az együttműködés titkársága.

Nem hivatalos források szerint egyes brüsszeli csatornákon "megdorgálták" azokat az uniós tagországokat, amelyek szerepet vállaltak az új "különutas" szerveződésben, sőt, voltak, akik egyenesen a kínaiak által az öreg kontinensre telepített "repülőgép-anyahajóként" emlegették a tizenhatokkal nyitott új közös platformot.

Peking igyekezett a gyanakvó és elégedetlenkedő nagyobb uniós államokat megnyugtatni: a Kína és a kelet-közép-európai országok közötti együttműködés szorosabbra fűzésével a kínai-európai uniós kapcsolatok is erősödnek; nem kívánják az uniós kereteket megkerülni. A kínai politikusok azt is nyomatékkal hangoztatták, hogy Kína támogatja az EU integrációját, a földrajzilag előnyös fekvésű térség "mindössze" összeköti a nyugati és a keleti piacokat.

Az eddigi eredményekről a kereskedelmi minisztérium miniszterhelyettese, Kao Jan közölte: a Kína és a kelet-közép-európai országok közötti kereskedelmi forgalom 2010-ben 43,9 milliárd dollár volt, míg 2014-ben ez a szám 60,2 milliárd dollárra bővült. Kínai vállalatok eddig 5 milliárd dollárt fektettek be a KKE-országokba, míg fordítva az összeg 1,2 milliárd dollárt tesz ki.

A csúcstalálkozók sorában Varsót Bukarest, majd Belgrád követte, időközben Budapest lett a Kína-KKE együttműködés regionális turisztikai koordinációs központja. Bekerült a köztudatba a Belgrád-Budapest vasútvonal felújításának terve is. Ez utóbbiról minden jel szerint épp Szucsouban ír majd alá szerződést Kína és Magyarország miniszterelnöke, miután a feleknek napokkal ezelőtt sikerült a dokumentum szövegezésének végső formájában megállapodni.

A szucsoui csúcs előtt a helyi médiában idézett kínai külügyminiszter, Vang Ji azt hangsúlyozta: a 16+1 együttműködésnek az a lényege, hogy valamennyi ország egyedi adottságainak kihasználására épül, s ennek példájaként épp a Magyarország és Szerbia közötti vasútvonalra vonatkozó projektet említette.

Az előzetes, beharangozó nyilatkozatok szerint az eseményen az infrastrukturális, befektetési, kereskedelmi, pénzügyi, mezőgazdasági és a civil kapcsolatok területét érintő javaslatok sora fog elhangzani, és várhatóan közös nyilatkozatok is születnek majd Szucsouban.