Egy salzburgi tanácsos szerint feltehetőleg a hideg idő miatt csökkent az emberek mobilitása, és mire Ausztriába érnek, már több ezer kilométert hagytak maguk mögött. Hozzátette: mivel Németország egyértelműen kijelentette hogy az Iránból, Afganisztán és Irakból érkezőknek kevesebb esélyük van a menekültstátus megszerzésére, ezért ezek az emberek inkább Ausztriában maradnak.

Salzburgban egyre több menedékkérőt kell elhelyezni, ezért a lehető leggyorsabban igyekeznek szükségszállásokat felállítani. A város vezetése azonban emberjogilag aggályosnak tartja, hogy ezeken a szállásokon csupán ágyak vannak, tusolók nincsenek.

Ausztriában januártól októberig 63 ezer, míg 2014-ben 28 ezer, 2013-ban 17 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be. A kormány az év végéig több mint 95 ezer benyújtott és mintegy 25 ezer elfogadott menekültkérelemmel számol. Előreláthatólag az idén menekültstátust szerzők fele családegyesítési igényét is jelzi majd. Az osztrák külügyminiszter szerint amennyiben megállítható a migránsáradat, úgy 2016-ban 40 ezer jóváhagyott kérelem is születhet, amennyiben továbbra is sokan érkeznek, úgy ez a szám csak emelkedhet.

A tárca adatai szerint idén októberben adták be a legtöbb, a tízezret meghaladó menekültkérelmet, a legkevesebbet, csaknem háromezret pedig márciusban nyújtották be. Míg az év közepén átlagosan napi 300, úgy szeptember óta napi 600 kérelmet nyújtanak be Ausztriában. Szeptemberben az Ausztrián átutazók mindössze hat százaléka kérvényezte a menekültstátuszt.

A Der Standard korábbi beszámolója szerint míg 2006-ban 400, 2009-ben ezer, 2014-ben több mint kétezer, addig idén eddig több mint hatezer menekültkérelem érkezett kísérő nélkül érkező kiskorúaktól. Közülük négyezren Afganisztánból, 800-an Szíriából és 300-an Irakból jöttek.

A tiroli szociális szolgálat (TSD) adatai szerint Tirolban a menekültkérelmet benyújtók látogatják leginkább a nyelvi kurzusokat, 5000 emberből 3500-an éltek a német tanfolyam lehetőségével. A felnőttek körében az A1-es szintű alapfokú kurzusok a legnépszerűbbek, a gyerekek az óvodában vagy az iskolai oktatás keretein belül kezdik el a nyelv elsajátítását.

Míg idén 300 nyelvi kurzusra 400 ezer eurót fordítottak, addig a következő évben már csaknem egy millió eurós keret áll majd rendelkezésre. A szociális szolgálat tapasztalatai szerint amint az emberek megkapják a menedékjogot, abbahagyják a tanfolyamot, azonban amikor munkakeresésbe kezdenek, folytatják a nyelvi kurzusokat.

Számos fiatal menedékkérő szeretne tanulmányokat folytatni Ausztriában, ehhez azonban jobb, B2-es szintű nyelvtudás szükséges. A szociális szolgálat adatai szerint a menedékkérők iskolázottsági szintje igen különböző, hiszen a Szíriából vagy Iránból érkezők általában jó képzettségűek, azonban azoknak, akik Afganisztánból és az afrikai országokból jöttek, átlagosan alacsonyabb az iskolázottságuk.