A tárgyalás november 24-én kezdődik.

A vatikáni ügyészség bizalmas vatikáni dokumentumok eltulajdonítása, valamint bizalmas adatok nyilvánosságra hozatala címén emelt vádat Gianluigi Nuzzival és Emiliano Fittipaldival szemben. A vatikáni büntető törvénykönyv értelmében négytől nyolc évig terjedő börtönre ítélhetik őket. Most először fordul elő, hogy a pápai állam ügyészsége újságírókat idéz a vatikáni bíróság elé.

A vatikáni hatóságok felszólítására Emiliano Fittipaldi és ügyvédei az utóbbi napokban megjelentek a vatikáni ügyészség általi meghallgatáson, Gianluigi Nuzzi megtagadta ezt. Ha az újságírók vagy védőügyvédjeik nem jelennek meg a vatikáni tárgyaláson, a vatikáni bíróság távollétükben is elítélheti őket. Mivel azonban olasz állampolgárokról van szó, Vatikán Államnak az újságírók kiadatását kell kérnie az olasz hatóságoktól.

További három vádlottat bűnszövetkezéssel is gyanúsítanak. A világi Francesca Immacolata Chaouqui olasz állampolgár ezidáig szabadlábon védekezett. A PR-szakértőként és lobbistaként ismert, egyiptomi apától született nő 2013-2014 között a Vatikán gazdasági-adminisztratív működését átszervező bizottságának (COSEA) tagjaként dolgozott.

A Cosea tagja volt a vádlott Nicola Maio is, valamint Lucio Ángel Vallejo Balda spanyol prelátus, a vatikáni gazdasági ügyek prefektúrájának titkára. Vallejo Baldát a vatikáni csendőrség október utolsó napjaiban vette őrizetbe és azóta a vatikáni bíróság fogdájában tartják fogva. Vallejo Balda vatikáni állampolgár, éppen ezért az ő esetében, a vatikáni törvények szerint, fennáll a "hazaárulás" bűncselekménye is.

A vatikáni csendőrség májusban indított nyomozást, amikor kiderült, hogy feltörték Libero Milone vatikáni főrevizor számítógépét. Pénzügyi kimutatásokat, számlákat loptak ki a két olasz újságírónak: a 2012-es Vatileaks-ben is érintett Gianluigi Nuzzi "Via Crucis" és Emiliano Fittipaldi "Avarizia" (Fukarság) című könyveihez. Több száz bizalmas dokumentumról van szó, amelynek nagy része nem is jelent meg az újságírók könyveiben. A vatikáni hatóságok attól tartanak, az eddig nem közölt dokumentumok újabb könyvekben vagy más utakon kerülhetnének nyilvánosságra.

Gianluigi Nuzzi Facebook-profilján szombaton azt írta, büszke arra, hogy megmozgatta a Vatikán lelkiismeretét, és nem mond le újságírói munkájáról.

Az első Vatileaks-botrány 2012-ben robbant ki, amikor többek között XVI. Benedek személyes levelezése is az olasz sajtó kezébe került. A dokumentumokat Paolo Gabriele, az egyházfő komornyikja tulajdonította el. Gabrielét a vatikáni bíróság másfél évre ítélte, de 2012 decemberében pápai kegyelemben részesült.