A tehetséggondozás mellett elkötelezettek, amikor pénzügyi forrásokat igényelnek, gyakran kapják azt a választ, hogy "vannak sürgetőbb teendők is, a tehetség pedig előbb-utóbb úgyis utat tör magának" - mondta a rendezvényen Navracsics Tibor, az oktatási, kulturális, ifjúsági és sportkérdésekben illetékes magyar EU-biztos. Szerinte ez a szemlélet rövidlátásra vall. Navracsics szerint a tehetségek kibontakoztatása az oktatási rendszer alapvető feladatai közé tartozik. Szólt arról, hogy az Európai Bizottság különböző formákban tud segítséget nyújtani az Európai Tehetséggondozó Hálózatnak.

A Kiemelkedő Képességek Európai Tanácsa (ECHA) nevű, 1988-ban alapított, 30 országot átfogó nem kormányzati szervezet - amelynek az elnöke a magyar Csermely Péter - 2012-es közgyűlésén döntöttek arról, hogy létrehozzák az Európai Tehetséggondozó Hálózatot, amely az összeurópai együttműködés új dimenzióját hivatott megteremteni: kitűzött feladatköre szerint fórumként szolgál a legsikeresebb tehetséggondozási gyakorlatok kicseréléséhez, terjeszti és alkalmazza a tudományos vívmányokat, lehetőséget kínál a tehetséges fiatalok, valamint tanáraik, szüleik és a tehetséggondozással foglalkozó szakemberek kölcsönös látogatásaira.

A hálózatba való bekapcsolódásra 19 országból 28 tehetséggondozó központ adott be pályázatot, és az ECHA minősítő bizottsága idén kiválasztotta a legalkalmasabbnak tekintett 14-et, amelyek a jövőre tovább bővülő hálózat gerincét alkothatják. Magyarország mellett Ausztriából két központ, Belgiumból, a Cseh Köztársaságból, Hollandiából, Írországból, Litvániából, Németországból, Olaszországból, Svájcból, Szlovákiából, Szlovéniából, valamint Törökországból pedig egy-egy központ alkotja egyelőre a hálózatot. E központok a tervek szerint uniós ösztöndíjakra - Erasmus+, illetve Kreatív Európa ösztöndíjra - fognak pályázatokat beadni.