A sürgősségi eljárás alkalmazását Martin Schulz parlamenti elnök javaslatára fogadták el a képviselők az ülés megnyitásakor. Így az eredetileg csak szerdára tervezett plenáris ülést csütörtökig meghosszabbítják.

Az áttelepítésről az uniós országok belügyminiszterei elvi megállapodásra jutottak hétfőn, de az egyetértés nem volt teljes körű, számos tagállam a kvóták szerinti elosztás ellen foglalt állást.

A miniszterek elfogadták az Európai Bizottság azon korábbi indítványát, amely szerint Olaszország és Görögország terheit enyhítenék 40 ezer fővel a következő két év folyamán. A további 120 ezer ember szétosztása során már az ugyancsak nagy migrációs nyomásnak kitett Magyarország is kedvezményezett lenne e két ország mellett.

Jean Asselborn, az EU soros elnökségét ellátó Luxemburg illetékes minisztere azonban a szerdai EP-ülésen közölte: Magyarország nem tekinti magát a schengeni övezet "frontországának", és ezt a körülményt figyelembe kell venni.

Magyarország arra hivatkozik, hogy azokat, akik területére érkeznek, előzőleg Görögországban már regisztrálni kellett volna.

Az uniós belügyminiszterek következő tanácskozását eközben az eredeti naptártervben szereplő októberi dátumról előre hozták e hónap 22-ére.

A szerda délutáni EP-vitában az elnöklő Ulrike Lunacek osztrák zöldpárti EP-képviselő bejelentette: Magyarországról érkező hírek szerint magyar oldalról könnygázt vetettek be a menekültek ellen. Hozzátette: nem ez a módja az európai határok megvédésének, a menekülteknek joguk van menedéket keresni.

A fideszes Gál Kinga felszólalásában visszautasította, csúsztatásnak minősítette Lunacek közlését.

"Arról nem beszél ez a hír (...), hogy az a háromszáz menekült, aki most éppen küzd a magyar rendőrökkel, az véletlenül sem a beléptetési pontokon keresztül akart bejutni Magyarországra (...), hanem mindenáron a kerítést akarja áttörni, és kövekkel dobálja szerb oldalról a magyar rendőröket" - mondta a magyar néppárti politikus. Szerinte az érkezők nagyobb része nem valódi menekült, nem lenne jogosult menedékre, ezért a regisztrációt mindenképpen el akarja kerülni.

"Képmutató az az álláspont, amely úgy beszél szolidaritásról, hogy nem teszi mellé, hogy a külső határok védelme a legfontosabb" - jelentette ki Gál Kinga.

Írásban benyújtott hozzászólásában Niedermüller Péter, a DK EP-képviselője, aki az EP szociáldemokrata frakciójában politizál, úgy vélekedett: azért járt kevés eredménnyel a belügyminiszterek tanácskozása, mert "néhány szűklátókörű tagállami vezető foglyul ejtette az egész európai intézményrendszert, hatékonyan akadályozza az eredményes és gyors válságkezelést".

"Elkeserítő, hogy ennek a csoportnak éppen az én hazám miniszterelnöke, Orbán Viktor a hangadója" - tette hozzá. Megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy a magyar kormány visszautasította a frontország minősítést.

"Ha így van, akkor miért vezettek be +menekültügyi veszélyhelyzetet+?" - tette fel a kérdést Niedermüller. Helyszíni tapasztalatai alapján arról számolt be, hogy a magyar hatóságok a lerövidített eljárás végén minden menedékkérelmet elutasítanak, mondván, hogy a kérelmező a biztonságosnak minősített Szerbián keresztül érkezett.

A jobbikos Balczó Zoltán a migrációs probléma megoldásának első lépéseként az uniós határok lezárását sürgette. Szerinte a belügyminiszterek azért nem találtak megoldást, mert úgy vannak, mint az az orvos, aki a súlyosbodó állapotú betegnek csak egyre több láz- és fájdalomcsillapítót ír fel, és nincs megfelelő diagnózis.

Azt mondta, nem csupán az a helyzet, hogy az elmúlt évekhez képest több menekült érkezik, hanem "népvándorlásról van szó, kaotikus jelenetekkel, alkalmanként akár inváziónak is nevezhetném". Leszögezte: magyar képviselőként a magyar lakossággal kell, hogy szolidáris legyen, azokkal, akik úgy gondolják, hogy "Európa az európaiaké, (...) Magyarország pedig a magyaroké maradjon".