A kétórás beszélgetés során Ciprasz kemény szavakkal ostorozta pártjának azon tagjait, akik július 15-én és július 22-én azon törvényjavaslatok ellen szavaztak, amelyeknek elfogadása volt a feltétele annak, hogy a kormány elkezdhesse a tárgyalásokat az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel az euróövezeti mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) keretében indítandó új, 85 milliárd eurós programról.

A miniszterelnök azt mondta, egészen szürreális, hogy a baloldali radikálisok néhány képviselője a kormány politikája ellen voksolt, másrészt viszont azt mondták, támogatják a kabinetet. Ciprasz úgy vélte, ha ez hamarosan nem változik, nincs más lehetőség, mint az előre hozott választások rendezése. "Ha elveszítjük a parlamenti többségünket, kénytelenek leszünk választásokat kiírni" - hangoztatta.

A szóban forgó két voksolás gyakorlatilag kettéosztotta a Szirizát: a párt 149 képviselője közül mindegyik alkalommal több mint harmincan tagadták meg a törvénycsomag megszavazását. Így Ciprasznak a kisebbik kormánypárt, a Független Görögök (ANEL) 13 tagjának a támogatása ellenére sem sikerült volna elfogadtatnia az intézkedéseket három ellenzéki párt (Új Demokrácia, PASZOK, To Potami) segítsége nélkül, mivel a 300 fős parlament legalább 151 törvényhozójának beleegyezése kellett a törvényjavaslatok megszavazásához.

Az interjúban a kormányfő leszögezte, a Sziriza szeptember elején pártkongresszust rendez, s ebből az alkalomból a tagok "tisztázhatják" az álláspontjukat. "Be kell vallani, hogy a Sziriza a próbálkozások ellenére nem egységes párt többé, és ennek én vagyok az elsődleges oka" - ismerte el Ciprasz.

Miközben a kormányfő korábban úgy nyilatkozott, az új takarékossági terv "fájdalmas megoldását" választotta, a baloldali radikálisok nyíltan Görögország eurózónabeli tagságának feladását követelik.

A napokban megkezdődhetnek a tárgyalások a nemzetközi hitelezőkkel. Az egyeztetéseket a görög pénzügyminisztérium augusztus 20-ára le akarja zárni, amikor is több mint 3,3 milliárd eurót kell visszafizetni az EKB-nak. A hitelezők augusztus 12-13-át emlegették a megállapodás megkötésének céldátumaként.