Az Irán elleni nemzetközi büntetőintézkedéseket legkorábban 2016-tól, fokozatosan oldják fel a vitatott iráni atomprogramról Teherán és a nagyhatalmak között kedden létrejött megállapodás értelmében. A tizenhárom évi kölcsönös ádáz vádaskodás után bejelentett egyezség célja annak szavatolása, hogy az iráni nukleáris programot nem használják katonai célokra. E kötelezettségért cserében a nemzetközi közösség fokozatosan eltörli a gazdasági szankciókat.

A perzsa állam ellen az ENSZ, az Egyesült Államok és az Európai Unió által 2006 óta bevezetett korlátozások szakértők szerint a legszigorúbb szankcióknak számítanak a világon.

A cikk szerint az irániak jelenleg a külföldi termékek egy jelentős részéhez csak közvetítők útján, többszörös áron juthatnak hozzá. Hivatalos csatornák híján kizárólag csempészeken keresztül szerezhetők be nyugati okostelefonok, kozmetikumok és más árucikkek.

Teheránban az amerikai Apple új iPhone 6 készüléke például mintegy 100 dollárral drágább, mint az Egyesült Államokban. A komolyabb gondok azonban csak a vásárlás után kezdődnek, a telefon ugyanis az Egyesült Államok által életbe léptetett szankciók miatt nem is működik az iszlám köztársaságban.

Az irániak számára az internetes vásárlás komoly nehézségekbe ütközik, miután az ország pénzintézeteit az európai uniós szankciók keretében 2013-ban kizárták a SWIFT nemzetközi bankközi fizetési rendszerből. Az intézkedéssel gyakorlatilag lezárták azt a pénzforgalmi csatornát, amelyen keresztül Irán külkereskedelmi forgalmát bonyolította.

"A gazdaság olyan, mint egy telefonhálózat. Minél több az összeköttetés más országokkal, annál jobb a kereskedelem" - mondta Mohamed Goli Juszefi, a teheráni Allameh Tabatabai Egyetem professzora. "Ha szabad a termékek importja, akkor állandó kapcsolatokat lehet létesíteni a gyártó országokkal, és így meg lehet szabadulni a közvetítőktől" - magyarázta a gazdasági szakember.

Irán és a hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország) 2013 novemberében ideiglenes megegyezést kötöttek, amelynek értelmében felfüggesztettek bizonyos, Teherán elleni korlátozásokat. Az egyezség után számos nyugati cég felújította a kapcsolatait korábbi iráni partnereivel, a szerződések véglegesítésével több vállalat csak az átfogó megállapodásra várt.

A közel 78 milliós Irán komoly piacot jelenthet a külföldi vállalatok számára. Az iráni lakosság 56 százaléka 30 éven aluli, és a fiatalok ki vannak éhezve a technológiai újdonságokra, gazdasági elemzők ezért a befektetők tolongására számítanak - írta az AFP.

A nagy érdeklődést jól jelzi az is, hogy Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter vasárnap Iránba látogat egy, vállalatvezetőkből álló delegáció élén. A berlini gazdasági minisztérium ennek kapcsán megerősítette, a német gazdaságnak érdeke a két ország közötti viszony normalizálása.

A közeljövőben Federica Guidi olasz gazdaságfejlesztési miniszter és más nyugati állami vezetők mellett Laurent Fabius francia külügyminiszter is Iránba utazik, ahol a szankciók ellenére jól beágyazottak a francia vállalatok, különösen az autóiparban.

"Azok a cégek húzhatnak leghamarabb hasznot a korlátozások feloldásából, amelyek már jelen vannak Iránban" - vélte Ramin Rahi iráni szakértő. Ilyen egyebek mellett a Danone francia élelmiszeripari cégcsoport, az Airbus német-francia légi- és űripari társaság vagy a francia PSA Peugeot Citroën autógyár.

Az atomalkut a német iparszövetség (BDI) is üdvözölte, és azt közölte, hogy számításaik szerint a tavalyi 2,4 milliárd euróról középtávon 10 milliárd euróra fog nőni az Iránba irányuló német export. A szervezet szerint a Teheránnal való megállapodás nyomán különösen a szerszámgépipari, az autóipari és a vegyipari vállalatok előtt nyílnak új lehetőségek.

Néhány politikus - például Mahmúd Ahmadinezsád előző iráni államfő - megpróbálta bagatellizálni a nemzetközi szankciók hatását, a mérsékeltnek tartott Haszan Róháni jelenlegi elnök azonban felismerte, hogy a külföldi befektetők csak a büntetőintézkedések eltörlését követően térhetnek vissza Iránba.

A hivatalos adatok szerint 17 százalékos munkanélküliséggel és 15 százalékos inflációval küzdő ország erősen ki van téve az olajár-ingadozásnak. A kőolajexport az elsődleges devizaforrása Iránnak, amely a világ negyedik legnagyobb olajtartalékával rendelkezik.

Az utóbbi években a magas olajárak valamelyest tompították a szankciók hatását. Az előző tavasszal bekövetkező brutális olajáresés azonban rendkívül nehéz helyzetbe hozta a perzsa államot, s így egyre sürgetőbbé vált a kiegyezés a nagyhatalmakkal.

Többek számára azonban már túl késő. Ali Ezzadi idegenforgalom szakon diplomázott, de nem tudott elhelyezkedni a szakmájában, ezért jelenleg taxisofőrként dolgozik Teheránban. "Az, hogy lesz-e megállapodás vagy sem, számomra már nem változtat semmin" - mondta a 24 éves férfi, aki hamarosan Kanadába költözik.