A finn elnök, Alexander Stubb és a norvég miniszterelnök, Jonas Gahr Støre – Ukrajna két határozott támogatója – szakítva az eddigi hozzáállással váratlanul felhívta telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Az eredetileg húszpercesre tervezett telefonbeszélgetés végül másfél órán át tartott.

A norvég kormány szerint az volt a céljuk, hogy közvetlenül ismertessék Putyinnal az álláspontjukat az ukrajnai háború lezárásáról folyó tárgyalásokról.

A beszélgetésre azután került sor, hogy a múlt héten Oslóban Stubb, Støre és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az amerikai kormányzat képviselőivel egyeztetett a novemberre tervezett, amerikai, orosz, ukrán háromoldalú tanácskozások előtt.

A hívás azonban nem aratott osztatlan sikert Európában.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök kifejezetten bírálta a kezdeményezést, mondván, azt nem hangolták össze a többi európai országgal. Szerinte egyelőre semmi sem utal arra, hogy Oroszország békét akarna. Ulf Kristersson svéd kormányfő szintén arra figyelmeztetett, hogy a különutas tárgyalások veszélyeztethetik az egységes európai fellépést.

Az Európai Bizottság ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalások többféle formában és különböző szinteken zajlanak, a telefonbeszélgetés pedig a múlt heti oslói egyeztetés folytatása volt. Brüsszelt a hívás előtt tájékoztatták.

A Financial Times értesülései szerint Putyin a másfél órás beszélgetés nagy részét az orosz és a szláv történelemről szóló fejtegetésekkel töltötte. Hosszan magyarázta, hogyan látja a konfliktus kialakulását 2014 óta, miközben az azonnali tűzszünet kérdése alig került szóba.

• A norvég kormányfő később úgy fogalmazott: Putyin mondanivalójának jelentős része már ismert volt.
• Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig szintén lekicsinyelte a hívás jelentőségét. Szerinte a két európai vezető nem mondott semmi újat.

Úgy értékelte, hogy az európaiak be akarnak kapcsolódni a béketárgyalásokba, de kérdés, milyen állásponttal teszik ezt. Moszkva továbbra is azzal vádolja Európát, hogy ahelyett, hogy figyelembe venné az orosz biztonsági követeléseket, csak elítéli Oroszországot és az agresszió befejezését követeli.

A hívás időzítése ugyanakkor nem volt véletlen. Donald Trump amerikai elnök az utóbbi időben több olyan lépést tett, amely aggodalmat keltett az európai fővárosokban: Zelenszkij ukrán elnök távozását sürgette, és lehetővé tette, hogy országa orosz dízelt vásároljon. Európában ezért attól tartanak, hogy Washington és Moszkva a kontinens érdekeinek figyelmen kívül hagyásával állapodhat meg Ukrajnáról.

A hívás így egyszerre jelezheti Európa törekvését arra, hogy ne szoruljon ki a békefolyamatból, és az európai egység törékenységét. Putyin történelmi fejtegetései pedig arra utalhatnak, hogy Moszkva továbbra sem pusztán a harcok leállításáról akar tárgyalni, hanem saját értelmezését akarja elfogadtatni a háború okairól és Oroszország biztonsági követeléseiről.