A hírt az elnöki hivatal is megerősítette, de a halál okát nem közölték.

"A társadalom mindig megtartja emlékezetében és nagyra becsüli Zselev hozzájárulását a demokratikus fejlődéshez és Bulgária európai útjához" - mondta a parlament pénteki ülésén Cecka Cacseva házelnök. A képviselők egyperces csenddel emlékeztek meg a konzervatív politikusról, aki 1990-től 1996-ig volt Bulgária elnöke.

A másként gondolkodó, filozófus-tanár végzettségű Zselev 1964-ben belépett a Bolgár Kommunista Pártba, de a következő évben kizárták, mert doktori disszertációjában Lenin több elméletét bírálta. Több évig volt munkanélküli, a rendszer elszigetelte.

A fasizmus című könyvét 1982-ben, a megjelenése után három héttel betiltották, mert a bolgár kommunista államot a második világháború idején regnáló fasiszta rezsimhez hasonlította benne.

1989-ben kezdett el aktívan politizálni, megalapította a magát "a glasznoszty és a peresztrojka védelmezőinek" nevező klubot, amely akkor gyakorlatilag a totalitárius rendszerrel szembenálló erőket tömörítette. Todor Zsivkov kommunista diktátor 1989-ben történt menesztése után létrehozta a Demokratikus Erők Szövetsége elnevezésű jobboldali pártot, amelynek az elnöke is volt. Õ volt a bulgáriai rendszerváltó kerekasztal-tárgyalásokon részt vevő ellenzéki erők első vezetője.

1990. augusztus 1-jén a parlament megválasztotta köztársasági elnökké, majd az 1992-es első közvetlen elnökválasztáson újraválasztották.

1997 januárjában létrehozta a nevét viselő alapítványt, amely a fiatalok demokratikus szellemű nevelését tűzte ki céljául - írta a 24 Csasza című bolgár napilap internetes oldalán.

Zselju Zselev 1991 áprilisában járt hivatalos látogatáson Magyarországon. Találkozott Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Antall József miniszterelnökkel és Szabad Györggyel, az Országgyűlés elnökével.