A republikánusok - akik a novemberi félidős választásokon megszerezték a szenátusi többséget és növelték dominanciájukat a képviselőházban - azt ígérték, hogy Obama több fontos intézkedését, így az illegális bevándorlók millióinak kitoloncolását megakadályozó rendeletét és a kubai-amerikai kapcsolatok normalizálását is el fogják gáncsolni.

Az elnök és a törvényhozás közti első csata már kedden megkezdődött, mivel republikánus szenátorok törvényjavaslatot nyújtottak be a vitatott Keystone XL kőolajvezeték engedélyeztetéséről. Egy hasonló jogszabálytervezetet tavaly leszavazott az akkor még demokrata többségű felsőház, és a Fehér Ház kedden azonnal közölte, hogy az elnök nem fogja aláírni a törvényt, ha az második nekifutásra eljutna asztalára.

A Keystone XL a tervek szerint a kanadai Alberta tartomány olajhomokmezőitől a Mexikói-öböl partvidékén lévő finomítókig szállítaná az olajat, de a beruházást környezetvédők élesen támadják, miután az szerintük beláthatatlan károkkal járna.

Kedden a Republikánus Párton belüli törésvonalak is megmutatkoztak, miután a párt képviselőházi frakciójának 25 tagja nem támogatta John Boehner házelnök újraválasztását. A régi-új házelnök a 408 leadott voksból 216-ot kapott meg. Újraválasztásával harmadik kétéves ciklusát kezdte meg a képviselőház elnökeként.

Boehnerrel szemben a párt legkonzervatívabb szárnya, a Tea Party tagjai fogalmaztak meg különböző bírálatokat, egyebek mellett azt, hogy nem lépett fel elég keményen Obamával szemben, és túl sok zárt ajtók mögötti egyezséget kötött.

A republikánusok örömét egy botrány is gátolta az utóbbi napokban, miután a képviselőházi frakcióvezetőről, Steve Scalise-ról kiderült, hogy 12 évvel ezelőtt felszólalt egy fehér felsőbbrendűséget hirdető csoport előtt. A párt prominensei kiálltak a frakcióvezető mellett, és megpróbálták elbagatellizálni az esetet.

Kedden letette az esküt a kongresszus első fekete női republikánus tagja is. A Utah államban megválasztott Mia Love mellett 57 "újonc" csatlakozott a képviselőházhoz. A 114. kongresszus alsóházában 247 republikánus (1928 óta a legtöbb) és 188 demokrata foglalhat majd helyet. A törvényhozók között lesz 87 nő és 46, valamely kisebbségből származó (fekete, vagy spanyol ajkú, illetve ázsiai) képviselő. A felsőházban 54 republikánus és 46 demokrata szenátor ül majd, köztük 20 nő és hat kisebbségi.

Elemzők arra számítanak, hogy a következő két év a republikánus kongresszus és a demokrata elnök közti politikai csatározásokról fog szólni az Egyesült Államokban. Obama az utóbbi időben a kongresszus megkerülésével próbálta magát függetleníteni a törvényhozásbeli erőviszonyoktól, és közölte: élni fog elnöki vétójogával, ha a republikánus törvényhozás olyan jogszabályokat fogad el, amelyeket ellenez.

Boehner újraválasztása után arra szólította fel Obamát, hogy támogassa a republikánusok által elfogadott törvényeket. Obama a Fehér Ház keddi közlése szerint január 13-án fogadja majd a törvényhozás vezető tagjait.

A Keystone XL mellett számos vitás kérdés van az elnök és a republikánusok között. Hamarosan viszályt teremthet a belbiztonsági minisztérium finanszírozása, amely a december közepi költségvetési megállapodás alapján - republikánus nyomásra - csak február 27-ig biztosított. A republikánusok azért akadékoskodnak a minisztérium pénzelésével kapcsolatban, mert meg akarják akasztani Obama azon elnöki rendeletének végrehajtását, amely az Egyesült Államokban élő 11 millió illegális bevándorlóból mintegy négymilliót mentesített a kitoloncolástól.

A belbiztonsági minisztérium ügyét a republikánusok arra is megpróbálhatják majd felhasználni, hogy megakadályozzák Washington és Kuba kapcsolatainak normalizálását, amit az elnök a múlt hónapban jelentett be. Mindezek mellett pedig továbbra sem került le a republikánusok napirendjéről, hogy ha elgáncsolni már nem tudják is, legalább próbálják gyengíteni Obama egészségügyi reformját.

Az együttműködést szakértők szerint nemcsak a két oldal olykor merőben ellentétes nézetei, hanem a köztük lévő mély bizalmi válság is nehezíti.