A rendkívüli választást Porosenko elnök augusztus 25-én írta ki azután, hogy július 24-én feloszlott a kormánykoalíció, és nem alakult új kormánytöbbség a parlamentben. Technikailag a koalíció felbomlása teremtett lehetőséget az előre hozott választás kiírására, politikailag pedig a lépést azzal indokolta az államfő, hogy a felmérések szerint az ukránok több mint 80 százaléka akarja az előre hozott parlamenti választásokat, valamint a Majdan-tüntetéseknek is ez volt ez egyik sarkalatos követelése.

Nem titkolt politikai célja a február végi váltással hatalomra került erőknek, hogy kiszorítsák a parlamentből a Majdan-tüntetések nyomán posztjáról eltávolított Viktor Janukovics volt államfőt támogató erőket, azaz a Régiók pártját és a kommunistákat.

Az előzetes felmérések az államfő mögött álló és a nevét viselő pártszövetség, Petro Porosenko Blokkjának győzelmét jósolják. Biztos befutónak Porosenko pártján kívül egyedül a populista nacionalista Oleh Ljasko Radikális Pártja látszik, amelynek a közvélemény-kutatók 8-10 százalék körüli eredményt jeleztek előre. Ugyanakkor jelentős, több mint 30 százalékos a bizonytalan választók aránya, vagyis azoké, akik néhány nappal ezelőtt még nem tudták, kire fognak vasárnap szavazni.

Több párt rendelkezik a bejutáshoz szükséges öt százalékos küszöbhöz közeli támogatottsággal. Esélyes a parlamentbe jutásra Arszenyij Jacenyuk kormányfő Népi Frontja, a lembergi (lvivi) polgármester Önsegítés nevű pártja, a Julija Timosenko vezette Haza párt, a Janukovics-párti politikusok által létrehozott Ellenzéki Blokk és a nacionalista Szabadság párt.