A strasbourgi bíróság határozatában kimondta, hogy (a társadalmi) "együttélés feltételeinek megőrzése legitim cél" a francia hatóságok részéről. Franciaországban 2011. április 11-én lépett életbe a teljes testet és arcot eltakaró muzulmán öltözék viselését tiltó törvény, amely ellen egy 24 éves, muzulmán vallású, burkát és nikábot viselő francia állampolgárságú ügyvédnő nyújtott be keresetet Strasbourgban.

A nikábon a szemek számára van egy keskeny rés, a tetőtől talpig a testet eltakaró burkát viselő nő pedig egy hálószerű szöveten át látja a környezetét. A törvény megszegőit 150 eurós pénzbírsággal büntethetik. Azok pedig, akik nőket köteleznek a fátyolviselésre, elvileg ennél sokkal szigorúbb - akár szabadságvesztéssel is járó - büntetésre számíthatnak.

Az eljárást kezdeményező, neve elhallgatását kérő nő azt állította, nem családi nyomásra, hanem vallási meggyőződésből takarja el az arcát, aminek szerinte szabad gyakorlásába ütközik a törvény. Ügyvédje, Ramby de Mello szerint a nő csalódott az eredményben, de elfogadja azt. "Az ítélet az együttélést hangsúlyozza, elvi szempontból ez jó dolog" - hangsúlyozta az ügyvéd.

A francia kormány az eljárásban azt emelte ki, hogy a törvény nem vallásellenes, hiszen nyilvános helyen semmivel nem szabad eltakarni az arcot, így bukósisak vagy álarc viselése is tiltott. A bíróság meggyőzőnek találta ezt az érvelést: "egyértelmű, hogy a vitatott tiltás elsősorban a muzulmán nők egy részét sújtja", a kérdéses törvény ugyanakkor "nem kimondottan az öltözékek vallási konnotációján alapul, hanem kizárólag azon, hogy eltakarhatják az arcot" - olvasható a döntés indoklásában.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága ugyanakkor fenntartásait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a francia kormány közbiztonsági okokkal is indokolta a burkatörvény szükségességét. Az Európában legnagyobbnak számító, 5-6 milliós franciaországi muzulmán közösség tagjai közül a belügyminisztérium saját adatai szerint ugyanis alig kétezer nő takarja el az arcát vallási okokból. A strasbourgi bíróság amiatt is aggodalmát fejezte ki, hogy a törvény elfogadását megelőző vitában felerősödtek az iszlámellenes hangok Franciaországban.

Franciaország volt az első európai ország, amely törvényben tiltotta meg a burka és a nikáb viselését nyilvános helyen, azaz az utcán, a tereken, a pályaudvarokon, a repülőtereken, az üzletekben és a hivatalokban. Azóta Belgiumban is elfogadtak egy hasonló jellegű törvényt.

A francia semmítőszék egyébként múlt szerdán jóváhagyta egy Párizshoz közeli magánbölcsőde 2008-as döntését, amelynek értelmében azért bocsátottak el egy gondozónőt, mert nem volt hajlandó levenni a muzulmán fejkendőt a munkahelyén, amely előírta a vallási semlegesség tiszteletben tartását. A panaszos jelezte, hogy ő is az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul jogorvoslatért.