Günter Verheugen volt német uniós biztos, aki majdnem tíz évig volt az Európai Bizottság (EB) tagja, május elején egy berlini háttérbeszélgetésen az európai parlamenti (EP-) választásról azt mondta, hogy "nem volt a legokosabb ötlet" a csúcsjelölti rendszer bevezetése - vagyis az, hogy a kampány előtt valamennyi nagy pártcsalád megnevezte jelöltjét az Európai Bizottság élére -, mert ha a választás után nem sikerül elérni, hogy valamelyik jelölt kerüljön a testület élére, akkor "súlyos intézményi válság keletkezhet az EU-ban", amely hosszú időre megbéníthatja a közösségi intézmények működését.

Hasonló válság előjelei tapasztalhatók Németországban kormányzati szinten. Az EP-választás után alig néhány nappal már szinte semmiben nem értenek egyet a nagykoalícióban az uniós tisztújítással kapcsolatban.

Az eljárás rendjében még konszenzus van, a konzervatív CDU, a bajor testvérpárt CSU és a szociáldemokrata párt (SPD) vezetői egyetértenek abban, hogy egy "személyi csomagot" kell kidolgozni, vagyis együtt kell dönteni az átfogó uniós tisztújítás során betöltendő pozíciókról (az EB elnöke és tagsága, az EP elnöke, a tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács elnöke, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselelője).

Egyelőre az EB elnöke és a bizottság német tagja kilétéről szól Berlinben a vita.

Az EP-választást az Európai Néppárt nyerte meg, és az EP leköszönő frakcióvezetői megállapodtak abban, hogy először a néppárti csúcsjelöltnek, Jean-Claude Junckernek kell megadni a lehetőséget, hogy az EP-ben többséget szervezzen a bizottsági elnökké választásához. A tisztség betöltésére azonban az Európai Tanácsnak kell személyi javaslatot tennie, és a javaslatról minősített többséggel kell döntenie.

A tanácsban pedig a vártnál jóval nagyobb az ellenállás Juncker jelölésével szemben - írta uniós diplomatákra hivatkozva a Die Welt.

A volt luxemburgi kormányfőt eredetileg Angela Merkel javasolta csúcsjelöltnek, de a kampányban a német konzervatívok a szociáldemokratákhoz viszonyítva kevés határozottsággal álltak ki jelöltjük mellett. Amíg az SPD valamennyi óriásplakátján a szociáldemokrata csúcsjelölt, Martin Schulz szerepelt, Juncker egy plakátra sem került fel, és miközben Martin Schulz több tucat nagygyűlést tartott Németországban, a néppárti jelölt ritkán jelent meg az országban, és nem a CDU vagy a CSU felső vezetésének társaságában kampányolt.

A kedd esti uniós csúcs után Angela Merkel a korábbinál is tartózkodóbban nyilatkozott Jean-Claude Juncker jelöléséről. Egyebek között azt mondta, hogy Juncker alkalmas a bizottság következő öt évre szóló programjának végrehajtására, de "sokan mások is" alkalmasak a feladatra. "Az Európai Néppárt tagjaként támogattam Juncker jelölését, és ezt nem felejtettem el a választás másnapján, ennek ellenére (az Európai Tanács tagjaként) be kell tartanom az európai szerződéseket" - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy kormányfőként számára a tanács "működőképessége a jövőben is fontos".

Az első értékelések szerint Merkel tartózkodását a néppárti politikusként és kormányfőként betöltött szerepei közötti feszültség magyarázza. A kancellár valószínűleg arra törekedik, hogy elkerülje a konfliktust az uniós állam- és kormányfők körében, és ne vesztesként kerüljön ki a tisztújítási folyamatból. Ezért nem fordul el egyértelműen Junckertől, de nem is áll ki mellette teljes tekintélyével.

Ez a magatartás nem felel meg az SPD-nek. A szociáldemokraták arra törekednek, hogy az EP-ben a néppárti frakcióval együttműködve Junckert juttassák az EB elnöki székébe, cserébe pedig elvárják, hogy a kormány Martin Schulzot delegálja a bizottságba.

Thomas Oppermann, az SPD parlamenti (Bundestag) frakcióvezetője már szerdán a csúcsjelölti rendszer tiszteletére intette a kancellárt. A Spiegel Online hírportálnak azt mondta, a konzervatívok "úgy tesznek, mintha nem is történt volna meg a választás és nem lenne konzervatív csúcsjelölt". A "választók becsapása" lenne, ha a konzervatívok továbbra is így járnának el, amit a szociáldemokraták nem támogathatnak, mert az "súlyos károkat okozna az európai demokráciának" - tette hozzá.

Axel Schäfer, az SDP frakcióvezető-helyettese az osztrák gyakorlatra hívta fel a figyelmet, kifejtette, hogy Ausztriában a nagykoalíciós kormányok régóta azt a szabályt alkalmazzák, hogy az EB-be a kisebbik koalíciós párt jelölhet tagot, és ezt Németországban is be kell vezetni.

A CDU/CSU képviselői azonban hallani sem akarnak a biztosi poszt átengedéséről. "Az uniópártok a Bundestag-választáson és az EP-választáson is nagy fölénnyel nyertek, ezért az uniós biztos jelölési joga is nekünk jár" - fogalmazott Michael Fuchs, a CDU/CSU Bundestag-frakciójának helyettes vezetője a Reuters hírügynökségnek.

A pozícióra már van is jelentkező. "Készen állok a folytatásra, a tapasztalataim kamatoztatásával és a kapcsolatrendszerem mozgósításával is hozzájárulhatok a következő ciklusban az EB munkájához" - mondta a Stuttgarter Zeitungnak Günther Oettinger CDU-s politikus, a brüsszeli testület energetikai ügyekért felelős biztosa.

A frontok így végképp megmerevedtek, és egyelőre nem látszik, hogy mi lehet a megoldás, éppen úgy, mint az Európai Tanácsban az EB-elnök jelölésének ügyében.