A fejleményt az érintett olajvállalt, az állami CNOOC leányvállalata, a China Oilfield Services Limited (COSL) jelentette be keddi közleményében. Eszerint ügyféle tervének megfelelően az olajfúró-tornyot közelebbről meg nem nevezett új helyre vontatták, ahol megkezdi feladatának második szakaszát.

A tájékoztatás szerint a kutatás első szakaszában a kínai igazgatás alatt álló Hszisa/Paracel-szigetekhez tartozó Csungcsien-szigettől 17 tengeri mérföldre végeztek geológiai vizsgálatokat, adatgyűjtést. A HYSY981 nevű platform május másodikán kezdte meg a munkát a Dél-kínai-tengeren, mintegy 130-150 tengeri mérföldre Vietnam partjaitól.

A lépés tiltakozást váltott ki a terület hovatartozását vitató Hanoiból és a vietnamiakból. Több tucat vietnami hajó igyekezett a fúrótorony működését megakadályozni a helyszínen, ami a hajók közti sorozatos ütközésekhez vezetett.

Vietnami jelentések szerint hétfőn újabb tengeri összetűzés történt a térségben, aminek következtében egy kínai halászhajó ütközött egy vietnami halászcsónakkal. A vietnami hatóságok azt állítják, hogy utóbbi elsüllyedt, tízfős legénységét kimentették. Vietnami közlés szerint az eset az ország kizárólagos gazdasági övezetében, a vietnamiak hagyományos halászvizein történt. Pekingben egyelőre nem kommentálták a hírt.

A kínai külügyi szóvivő hétfőn ugyanakkor visszautasította azokat a múlt hét végén Hanoiban hangoztatott állításokat, miszerint a kérdéses szigetcsoport Vietnamhoz tartozik. Csin Kang szóvivő elképesztőnek nevezte az érvelést, amellyel a vietnami területi igényt igyekeznek alátámasztani.

Peking szerint az effajta megállapítások egyenlők a történelem meghamisításával, az igazság tagadásával. A szóvivő részletes történelmi bizonyítékokat sorolt arra vonatkozóan, hogy a Hszisa-szigetek Kína területének részét képezik ősidők óta.

Mint mondta, Kína volt az első ország, amely felfedezte, fejlesztéseket hajtott végre a szigeteken, továbbá elsőként adott nevet nekik és vonta azokat igazgatása alá. Hozzáfűzte, Vietnam a múltban már elismerte Kína fennhatóságát a szigetek felett, de az 1970-es évek közepétől ismét vitatni kezdte azt. "A kínai kormány és a kínai nép eltökélt a nemzet szuverenitásának és területi egységének védelmében" - fogalmazott Csin.