Az EP történetében először egy német euroszkeptikus párt és egy neonáciként számon tartott német párt is szerzett képviseletet az Európai Unió multinacionális parlamenti közgyűlésében.

A részvételi arány 48,1 százalékos volt Németországban, jelentősen emelkedett a 2009-ben regisztrált 43,3 százalékhoz képest, és jóval felülmúlta a 43,11 százalékos uniós átlagot.

A CDU/CSU a szavazatok 35,3 százalékát érte el, így várhatóan 36 mandátumot szerez az EP-ben Németországra jutó 96-ból.

A CDU kampányát vezető David McAllister volt alsó-szászországi miniszterelnök elégedetten nyilatkozott az urnazárás után, kiemelte, hogy elérték céljukat, hiszen a konzervatívok ismét győzelmet arattak.

A csak Bajorországban induló CSU 1,56 millió szavazatot szerzett, 300 ezer szavazót elveszített 2009-hez képest, eredménye szövetségi szintre átszámítva 5,3 százalékra csökkent az előző EP-választáson elért 7,6 százalékról.

Horst Seehofer pártelnök, bajor miniszterelnök súlyos csalódásnak nevezte az eredményt, rámutatva, hogy elemezni kell az okokat.

Az első elemzői értékelések szerint nem vált be az uniós integrációval szemben erősen kritikus kampány. Ez a hangvétel nem mozgósította eléggé a bázist, és új szavazókat sem igen hozott, mert az euroszkeptikus nézeteket hitelesebben képviselték mások, elsősorban az újonc Alternatíva Németországnak (AfD).

A tavaly alakult AfD - amely a szeptemberi választáson nem jutott be a német parlament alsóházába (Bundestag) - az EP-választáson stabilizálta kétmilliós bázisát és helyét a német politika első vonalában, a CSU-t legyőzve 7 százalékos eredményt ért el, amivel 7 helyet szerezhet az EP-ben.

Bernd Lucke, a párt társelnöke hangsúlyozta, hogy pártja higgadt, szakszerű politizálásra készül az EP-ben, és nem hajlandó együttműködni radikálisokkal, köztük a francia Nemzeti Fronttal, az osztrák vagy a holland Szabadságpárttal.

A konzervatív CDU/CSU után a második helyet a szociáldemokraták (SPD) szerezték meg, éppen úgy, mint az előző nyolc közvetlen EP-választáson. Az SPD a 2009-es 20,8 százalékhoz, eddig legrosszabb eredményéhez képest jelentősen előrelépett, 27,3 százalékot értek el, ami 28 mandátumot jelenthet.

Sigmar Gabriel pártelnök rendkívüli sikerként értékelte az eredményt, kiemelte, hogy a második világháború vége óta egyetlen országos választáson sem növelték támogatottságukat ekkora mértékben. A sikerben nagy szerepe volt Martin Schulz listavezetőnek, az európai szocialista pártcsalád csúcsjelöltjének - tette hozzá.

A Zöldek eredménye gyengült a 2009-es 11,8 százalék után, de az ökopárt még a lélektani határként számon tartott 10 százalék felett végzett, csaknem 3 millió választó támogatása révén a szavazatok 10,4 százalékát szerezte meg, ami várhatóan 11 mandátumot jelent.

A Baloldal is gyengült kismértékben, az öt évvel ezelőtti 7,2 százalék után 7 százalékot szerzett, és így 7 képviselői helyhez juthat.

A Bundestagból tavaly kiesett liberális FDP zuhanórepülése folytatódott, a támogatottsága a 2009-es - minden korábbinál magasabb - 11,1 százalékról 3,4 százalékra gyengült, a mandátumainak száma így 12-ről várhatóan 3-ra csökken.

A német alkotmánybíróság az idén eltörölte az EP-választásra vonatkozó bejutási küszöböt, így 7 kisebb, 1 százalék körüli támogatottságú párt is szerezhet egy-egy mandátumot, köztük a neonáciként számon tartott Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD), és az ironikus felvetéseiről ismert - például Németország és Berlin megosztottságának visszaállítását és Svájc körbefalazását követelő - A PÁRT (Die PARTEI) nevű "viccpárt", amelyre több mint 180 ezren szavaztak.