A holland Motivaction International által több mind tízezer ember megkérdezésével elvégzett felmérés szerint a négy ország szélsőjobboldali szavazói alapvetően nagyobb hangsúlyt fektetnek a hagyományokra, a rendre, a szervezettségre és a tekintélyelvűségre, mint az átlagos szavazó. Egyúttal úgy vélik, hogy a túl nagy egyéni szabadság az azzal való visszaélésekhez vezet, és azt tartják, hogy a világ túl gyorsan és túl sokat változik.

A konkrét ügyek tekintetében az euroszkeptikusokat elsősorban a bevándorlás, a bűnözés és a közbiztonság aggasztja jobban az átlagos választónál, miközben kevésbé érdekli őket a környezetvédelem és a munkanélküliség. Ugyanakkor a magas fizetésekkel és jutalmakkal, valamint a bankok állami megmentésével szemben kevésbé toleránsak, mint az átlag.

"Az euroszkepticizmus sokkal több annál, mint a bevándorlással vagy az európai integrációval kapcsolatos félelmek. Ha az (euroszkeptikus) pártok tényleg egységes frontot fognak alkotni, az igen erőssé válhat, mivel hasonló értékrendű szavazói bázissal rendelkeznek" - mondta Martijn Lampert, a Motivaction International kutatási igazgatója.

Korábban számos elemző azt hangoztatta, hogy EU- és bevándorlásellenességükön túl nincs sok közös pont az európai szélsőjobboldali euroszkeptikus pártok között, így még ha azok - elsősorban a francia Nemzeti Front (FN), a holland Szabadságpárt (PVV) vagy az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) - jól is fognak szerepelni a közelgő európai parlamenti választáson, nem fognak tudni közös erőt formálni Brüsszelben és Strasbourgban.

A FN és a PVV már formális szövetségre lépett, de a UKIP még vonakodik csatlakozni ehhez. Egyes felmérések szerint az euroszkeptikusok a szavazatok negyedét is begyűjthetik a választáson, ugyanakkor az nem biztos, hogy képesek lesznek frakciót alapítani, mivel ehhez nemcsak legalább 25 képviselő kell a 751 fős Európai Parlamentben, de az is, hogy a csoportban legalább hét nemzet képviseltesse magát. Marine Le Pen, az FN vezetője korábban jelezte, hogy a magyar Jobbikra nem számítanak.

Ugyanakkor előrejelzések szerint a "hagyományos" európai uniós politikai erők, a jobb- és balközép pártok, valamint a liberálisok és a zöldek így is megszerezhetik a parlamenti helyek kétharmadát, és egyes várakozások szerint a szélsőjobb megerősödése arra sarkallhatja majd őket, hogy szorosabb együttműködést folytassanak az "európai közép" elveinek győzelme érdekében.