Van Rompuy megismételte, ha semmi sem változik, Európa 2035-ben energiaellátásának 80 százalékát lesz kénytelen importból fedezni, az energiafüggőség pedig az energiaárakra, a versenyképességre és a külpolitikára is hatással van. Az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke éppen ezért a belső energiapiacban rejlő lehetőségek teljes mértékű kihasználása mellett tört lándzsát.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke ismertette, hogy az energiaellátás diverzifikációja már az elmúlt években megkezdődött, ami nem csak gazdasági, de geopolitikai okokból is hasznos.

Orbán Viktor magyar kormányfő ezzel kapcsolatban sajtótájékoztatóján közölte, hogy március 27-én adják át Szada közelében a Szlovákiát és Magyarországot összekötő földgáz-vezetéket, amely uniós támogatással valósult meg, és amely azt teszi lehetővé, hogy Magyarország - kapcsolódva a szlovák-cseh összeköttetéshez - észak-európai, vagyis nem orosz eredetű gázt fogadjon adott esetben. Megjegyezte, hogy ennek a gazdaságossága ugyan kérdéses lehet, ám bizonyos helyzetekben - mint amilyen most is előállt Ukrajnával kapcsolatban - előtérbe kerül az energiaellátás biztonsági vetülete.

A miniszterelnök beszámolt arról, hogy az EU-csúcson az ukrajnai eseményektől függetlenül is megvitattak energiapolitikai kérdéseket. Kifejtette azon véleményét, hogy az európai versenyképesség kulcskérdése a jövőben az energia ára lesz. Ezzel kapcsolatban bejelentette: a magyar kormány a háztartások és a közintézmények energiaköltségeinek csökkentésén túl a gazdaság egyéb szektoraira is ki akarja terjeszteni a rezsicsökkentést, olcsóbbá kívánja tenni az ipari felhasználású energiát.

Az uniós országok közt zajló vitában - derült ki Orbán Viktor beszámolójából - Magyarország a többi visegrádi országgal együtt azt a brit álláspontot vallja, amely szerint az atomenergia-termelés fejlesztése ugyanúgy támogatást érdemel, mint az úgynevezett megújuló energiaforrások felhasználásának az aránynövelése. Az energiapolitikával szorosan összefüggő klímapolitikát illetően a kormányfő azt hangsúlyozta, hogy az üvegházhatást okozó gázkibocsátás tervezett csökkentésének ütemezésekor a tagországoknak minél nagyobb döntési szabadságot kell biztosítani a 2020 utáni évtizedekre szólóan.

A kormányfő az MTI-nek nyilatkozva azt is elmondta, hogy az Oroszországgal szemben az ukrán válsággal kapcsolatban alkalmazandó uniós büntetőintézkedések harmadik körével, az esetleges széleskörű gazdasági szankciókkal kapcsolatban nem került szóba az orosz részvétel felfüggesztése a paksi atomerőmű bővítésében, és nem is fog. Később sajtótájékoztatóján egy erre vonatkozó kérdésre válaszolva Orbán Viktor leszögezte: a paksi atomerőmű bővítése lezárt ügy, amelyen már nincs miről tárgyalni.