A tanácskozáson Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviseli, aki a tanácskozásra érkezve újságíróknak magyar részről is megerősítette azt az uniós álláspontot, miszerint ez a referendum jogellenes, illegitim, ellentétben áll az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi joggal.

"Ellentétes az egyszerű logikával is, mert az embereknek nem volt valódi választásuk" - tette hozzá.

Az unió a fentiek miatt nem ismeri el a referendum eredményét. Elítéli, hogy Oroszország katonai erővel megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét. Azt követeli, hogy az orosz erőket vonják vissza a válság előtti állásaikba.

Az EU-országok állam-, illetve kormányfői március 6-án már felfüggesztették Oroszországgal a vízumügyi, illetve az új átfogó megállapodást célzó tárgyalásokat, valamint egyetértésüket fejezték ki azzal, hogy le kell állítani a hét legfejlettebb ipari államot és Oroszországot magában foglaló G8-csoport következő, Szocsiban tervezett csúcstalálkozójára való felkészülést. Egyúttal kilátásba helyezték, hogy amennyiben napokon belül nem enyhül a feszültség, az EU szankciós intézkedéseket hoz Oroszországgal szemben.

Ennek jegyében - miként azt már közölték Brüsszelben - olyan orosz tisztségviselők listáját állítják össze, akikkel szemben uniós beutazási tilalmat, illetve vagyonbefagyasztást akarnak érvényesíteni.

A hétfői külügyminiszteri tanácskozásra érkezve Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője újságíróknak nyilatkozva "úgynevezett népszavazásról" beszélt, ezzel is jelezve, hogy az unió nem tekinti azt jogilag érvényesnek. Megerősítette, hogy az EU részéről szükség van válaszlépésekre, mert erőteljesen érzékeltetni kell Moszkvával a helyzet súlyosságát, az ukrán szuverenitás biztosításának fontosságát. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az ukrajnai válságot diplomáciai eszközökkel, párbeszéd útján kell rendezni. Kiemelte, hogy mind az EU-nak, mind Ukrajnának érdeke az Oroszországgal való erős kapcsolatrendszer.

A külügyminiszteri ülés alapvetően az uniós országok csúcsvezetőinek csütörtök-pénteki tanácskozását hivatott előkészíteni. Ezen az EU-csúcson az eredeti tervek szerint gazdasági kérdések domináltak volna, ám a napirendet nyilván erősen befolyásolja majd az ukrán-orosz viszály, illetve a krími helyzet alakulása.