eur:
394.11
usd:
365.28
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna

Német vita: ki fizesse az atomerőművek számláit?

Miközben a fukusimai katasztrófa nyomán a német politikai pártok között egyre nagyobb a konszenzus arra vonatkozóan, hogy a lehető leggyorsabban le kell mondani az atomerőművekről, éles vita bontakozott ki azzal kapcsolatosan, hogy ki és hogyan fizesse a számlát. Szakértők szerint ugyanis a megújuló energiaforrásokra való gyorsított áttérés évente mintegy 3 milliárd euróval terhelné meg a költségvetést.

A német kormány - Angela Merkel kancellárral az élen - a japán események hatására immár egyértelmű visszavonulót fújt korábbi atompolitikáját illetően.

A konzervatív-liberális koalíció tavaly ősszel - a korábbi, az erőművek bezárását 2021 végéig előirányzó szociáldemokrata-zöld kormányzati megállapodást módosítva - úgy döntött, hogy átlagosan 12 évvel meghosszabbítja 17 atomerőmű működési idejét.

Fukusima után azonban a kancellár az energiapolitika azonnali felülvizsgálatát hirdette meg, és a hét legrégibb erőmű működésére három hónapos, június közepéig tartó moratóriumot rendelt el.

Angela Merkel néhány nappal ezelőtt a tartományi miniszterelnökökkel konzultálva egyértelműen állást foglalt az atomenergiától való elszakadás, illetve a megújuló energiaforrásokra való áttérés felgyorsítása mellett.

A kancellár bejelentette, hogy kormánya június elejéig kidolgozza az új atompolitikát meghatározó törvényjavaslatokat, és közölte azt is, hogy mind a Bundestagtól, mind a Bundesrattól ígéretet kapott: a parlament két háza gyorsított eljárással jóváhagyja azokat.

"Valamennyien egyetértettünk abban, hogy a lehető leggyorsabban lemondunk az atomenergiáról, ezt végrehajtjuk, és áttérünk a megújuló energiaforrásokkal történő ellátásra" - fogalmazott a tartományi vezetőkkel tartott találkozója után Merkel.

A kancellár időpontot ugyan nem említett, de egy nyilatkozatban utalt arra, hogy a maga részéről elviekben a korábbi kormányhatározatban foglalt 2021-es időpontot támogatja.

A menetrend szakértők szerint többé-kevésbé ismert, az áttérés megvalósításának forgatókönyve - és mindenekelőtt az áttérés finanszírozása - azonban kevésbé. A kormánynak számolnia kell azzal is, hogy az atomenergiáról való "túlzottan gyors" lemondás az energetikai cégek heves ellenállásába ütközik. A szóban forgó cégek közül néhány - így az RWE vagy az EnBW - már előzetesen bejelentette, hogy adott esetben a kormány tervét jogi úton támadja meg.

Figyelmeztettek arra is, hogy nézetük szerint a "gyorsított eljárás" veszélyeztetheti az energiaellátás biztonságát. Továbbá felhívták a figyelmet: az áttérés a villanyáram árának jelentős emeléséhez vezethet.

Az energetikai "fordulat" megvalósításához szükséges új hálózatok, illetve rendszerek kiépítése a szakértők számításai szerint évente mintegy 3 milliárd euróba kerülne. A kormány ezzel szemben maximum 2 milliárd eurót emleget. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter ugyanakkor úgy véli, hogy a költségvetésre ez is szinte elviselhetetlen terheket ró. A finanszírozás biztosítása érdekében felmerültek bizonyos adóemelési javaslatok is, azt azonban a kisebbik koalíciós partner, a liberális FDP határozottan elutasítja.

Ami a lakosság hangulatát illeti, a legfrissebb felmérések szerint minden öt német közül négy az atomenergia ellen van, és az arról való mielőbbi lemondást sürgeti. Ezért - a felmérés szerint legalábbis - kész az áramért az eddiginél csekély mértékben többet is fizetni.

Mindenesetre szakértők körében az az általános vélemény, hogy a politikai szándéknyilatkozatok ellenére a megújuló energiaforrásokra való áttéréssel kapcsolatban még sok a bizonytalanság és még több a nyitott kérdés.

Németországban 2009-ben az áramtermelésben az atomenergia részesedése 23 százalék volt. A megújuló energiák - mindenekelőtt a szélenergia - részesedése ezzel szemben 16 százalékot tett ki. A barnaszénből, valamint a kőszénből nyert áram aránya 24, illetve 18, a földgázé 13 százalék volt.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×