A házigazda, Nurszultan Nazarbajev kazah elnök 11 órával a csúcs tervezett befejezése után közölte, hogy akcióterv helyett csak egy nyilatkozatot fogadtak el, amelyben"megerősítik" az 1973-ban alakult EBESZ alapelveit. Ezek a hidegháború közepette az államok közötti bizalom megteremtését és a két tömb közötti konfliktusok megakadályozását szolgálták.
Az eredeti napirendi témák helyébe a grúz-orosz ellentét tolakodott, amely során időnként kemény vitába bonyolódott egymással Dmitrij Medvegyev orosz és Miheil Szaakasvili grúz elnök. A csütörtöki tanácskozás egy pontján Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elhagyta az asztanai kongresszusi palotát, értésre adva, hogy Moszkva nem fogad el semmiféle olyan szöveget, amely megemlíti a grúziai konfliktust.
Oroszország képviselője úgy vélte, hogy Moszkvát nem terheli felelősség a csúcstalálkozó sikertelenségéért. Az orosz küldöttség minden tőle telhetőt megtett azért, hogy konszenzusos megállapodás szülessen, de néhány ország "ideológiai megközelítése" eleve vereségre ítélte a megállapodás tervezetét - tette hozzá.
Az Európai Unió képviselője sajnálatát fejezte, hogy a résztvevőknek nem sikerült megegyezésre jutniuk az akciótervről, és hangsúlyozta, hogy az unió továbbra is elismeri Grúzia területi sérthetetlenségét és integritását.
A csúcstalálkozóról készült első elemezések szerint azonban az asztanai tanácskozás nem volt haszontalan. Elemzők figyelemre méltó fejleménynek tartják, hogy Fehéroroszország szerdán, a csúcsértekezleten jelentette be: 2012-re felszámolja magasan dúsított uránkészletét, csatlakozva ezzel Barack Obama amerikai elnök kezdeményezéséhez, amely az atomfegyver gyártására alkalmas anyagok fokozottabb ellenőrzését célozza.