A leplet a 2000. millenniumi esztendő óta először tették közszemlére. Csaknem 2 millió zarándok és turista foglalt helyet magának, hogy 3-5 percig közvetlenül szemlélhesse.

A katolikus egyház nem mondta ki, hogy valóban Jézus Krisztus holttestét göngyölték volna halála után a lepelbe, de támogatja a tudományos kutatást. A pápa az ima után tartott meditációban azt mondta, hogy a lepel egy olyan férfi "vérrel írt képmása", akit megostoroztak, tövissel koronáztak, keresztre feszítettek, és több helyen átszúrtak. "Minden egyes vérnyom a szeretetről és az életről beszél" - mondta a pápa, aki ezután misét mutatott be a székesegyházban.

Giuseppe Ghiberti atya, a torinói érsekség lepelbizottságának elnöke közölte, hogy a május 23-án véget érő nyilvános bemutatás után az egyház újabb tudományos vizsgálat megindítását tervezi.

Robert de Clari francia keresztes lovag számolt be arról, hogy 1203-ban látta a leplet Konstantinápolyban a császári palotában, de annak első biztos nyoma 1354-re nyúlik vissza, amikor a franciaországi Lirey templomában tűnt fel. A leplet a Savoyai-házhoz tartozó utolsó olasz király, az 1983-ban meghalt II. Umberto hagyományozta a Szentszékre.