Infostart.hu
eur:
368.89
usd:
335.89
bux:
143115.58
2026. november 19. csütörtök Erzsébet

Az angolok ragaszkodnak az Európai Tanács elnöki posztjához

Brüsszeli médiaértesülések szerint az európai vezetők hétfői berlini találkozóján sem jött létre egyetértés abban, kik töltsék be a Lisszaboni Szerződés nyomán létrejövő új uniós csúcsposztokat.

Két tisztségről van szó, az EU állam-, illetve kormányfői szintű találkozóinak intézményes keretet adó Európai Tanács elnöki posztjáról, valamint a kül- és biztonságpolitikai főképviselő tisztségéről, amelyhez az új rendszerben több ezer fős uniós diplomáciai apparátus kapcsolódik majd. A főképviselő egyben az EU legfőbb végrehajtó testületének, az Európai Bizottságnak az alelnöke lesz.

A beszámolók szerint Gordon Brown brit kormányfő továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy elődje, Tony Blair volt miniszterelnök legyen az Európai Tanács elnöke. A franciák és a németek azonban állítólag abban állapodtak meg, hogy valamely kis uniós tagországból kell érkeznie az elnöknek.

Herman Van Rompuy belga miniszterelnöknek a legjobbak az esélyei, de szó van Jan Peter Balkenende holland és Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfőről, Paavo Lipponen volt finn miniszterelnökről, Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellárról, valamint Vaira Vike-Freiberga volt lett államfőről. A munkáspárti Blair szóba jöhető ellenlábasai a szociáldemokrata Lipponen és a centrista Vike-Freiberga kivételével jobbközép irányzatú politikusok.

A külügyi főképviselői posztra eddig David Miliband brit külügyminisztert emlegették azok, akik kizártnak tartják, hogy Blair kapja meg az Európai Tanács elnökének a székét. Miliband azonban a minap többek közlése szerint azt mondta, hogy nem pályázik a tisztségre, inkább maradna a brit politikai életben.

Ha Miliband igent mondana az elnöki posztról megszülető végleges döntés előtt, akkor azzal automatikusan hátba döfné a Blair mögött felsorakozó brit munkáspárti vezetést, vonakodása tehát felfogható Blair érdekében folytatott utóvédharcként is. A médiának azonban feltűnt, hogy Miliband váratlanul megjelent Berlinben a hétfői ünnepségeken, ami arra utal, hogy a színfalak mögött kemény alkudozás folyik.

Ha nem Miliband kapná a külügyi főmegbízotti posztot, akkor arra leginkább Massimo D'Alema volt olasz miniszterelnököt tartják esélyesnek, de ellene állítólag több, főként új EU-tagország tiltakozik, D'Alema kommunista múltja miatt. Felmerült a szociáldemokrata Alfred Gusenbauer volt osztrák kancellár neve is.

Az EU soros svéd elnöksége korábban kilátásba helyezte, hogy a konzultációk eredményeinek megpecsételése érdekében rendkívüli EU-csúcstalálkozót hív össze. Eddig úgy hírlett, hogy ezt csütörtökön tartják, de most már elhangzik a találgatásokban a szombat, a vasárnap, illetve a jövő hét szerdája is.

Címlapról ajánljuk
Rendkívüli kormányzati bejelentések a Déli pályaudvaron Magyar Pétertől

Rendkívüli kormányzati bejelentések a Déli pályaudvaron Magyar Pétertől

A miniszterelnök és a Tisza Párt kétnapos vidéki frakcióülésre vonul el, ennek kezdetén tartott Magyar Péter és a Tisza-frakció két vezetője rendkívüli sajtótájékoztatót a Déli pályaudvaron. A kormányfő megerősítette: tegnap döntött a kormány arról, hogy kiszáll a 23 ezer milliárdos autópálya-koncessziós szerződésből, amiről úgy tűnik, sikerül megállapodni az érintett cégekkel, akik, mint a kormányfő fogalmazott, „megértették az idők szavát”. Minimálbér: közel a megállapodás, ma vagy a közeli napokban be is jelentik. Rengeteg törvényjavaslatot nyújtanak még be az Országgyűlésnek, így lehet, hogy még a karácsony előtti napokban is ülésezni fognak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Itt a Wekerle Plusz Lakástakarék: keserű pirulát tartogat a megjelent törvénytervezet, mutatjuk a részleteket

Itt a Wekerle Plusz Lakástakarék: keserű pirulát tartogat a megjelent törvénytervezet, mutatjuk a részleteket

2027. január 1-jétől újra állami támogatással lehet lakáscélra takarékoskodni a Wekerle Plusz programban. A parlament honlapján közzétett törvényjavaslat alapján az első 5 évben 10%-os, a második 5 évben 20%-os befizetésarányos támogatást ígér az állam, évi legfeljebb 120 ezer, majd 240 ezer forint összegben. Emellett legalább évi 3 százalékos betéti kamatot vár el a lakáskasszák részéről, ami tovább, a 5,6-6,7%-os sávba emeli a várható éves hozamot. A kedvezményekért cserébe legalább ötéves megtakarítást és a korábbinál szűkebb, célzottabb felhasználást tesz lehetővé a termék: meglévő hitel előtörlesztésére például nem lesz felhasználható a Wekerle Plusz Lakástakarék, ami keserű pirula lehet ajövőbeni lakáscéllal nem, de lakáshitellel már rendelkezők számára, erre ugyanis eddig igénybe vehető volt a felhalmozott megtakarítás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×