eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Angela Merkel jól jött ki a válságból

Összesen 27 párt indul a vasárnapi német parlamenti választásokon, kettővel több, mint négy évvel ezelőtt. Közülük azonban csak a Bundestagban jelenleg is képviselettel rendelkező, az országot nagykoalícióban kormányzó CDU/CSU-nak és az SPD-nek, továbbá a három ellenzéki pártnak, az FDP-nek, a Zöldeknek és a Baloldal pártjának van esélye a bejutásra. Németország egyik legnagyobb közvélemény-kutatójának előrejelzése alapján Angela Merkel biztosan megtartja kancellári székét.

A legnagyobb támogatásra - a bajor CSU-val közösen - az Angela Merkel kancellár vezette konzervatív Német Kereszténydemokrata Unió, a CDU számíthat. Az ország legnagyobb, mintegy 520 ezer taggal rendelkező pártjának fő aduja a nagy népszerűségnek örvendő kancellár, a konzervatívok kampányának középpontjában Merkel személye állt.

Angela Merkel támogatottsága jóval meghaladja szociáldemokrata riválisáét, Frank-Walter Steinmeier külügyminiszterét. Az egyik legnagyobb és legrégibb német közvélemény-kutatócég az InfoRádió munkatársa számára is bemutatott előrejelzése alapján a választók 47 százaléka továbbra is a kancellári székben látná Angela Merkelt, míg kihívóját, Steinmeiert csak 18 százalék.

A Németországot is megrázó gazdasági válságból nagyon jól jött ki a kancellár-asszony, ugyanis a németek 45 százaléka optimistán látja a következő egy évet, szemben a szkeptikusok 28 százalékos arányával. Politikai és emberi kvalitásait tekintve is a kereszténydemokraták vezetője bizonyul jobbnak, sőt a modern világlátása is sokat javult a jobboldalnak az elmúlt négy évben, így szinte csak e tekintetben van fej-fej mellett a baloldallal a Demoskopie felmérése szerint.

A németek 66 százaléka azt várja, hogy a CDU/CSU pártszövetség nyeri meg a választásokat, az SPD-nek erre csak hat százaléknyi esélyt adnak. Elemezők szerint ez akár gondot is okozhat vasárnap, ugyanis a több mint meggyőző főlény nem biztos, hogy sokakat ösztönöz szavazásra.

A CDU mindenekelőtt az adócsökkentések ígéretével állt elő. Merkel és pártja - a CSU-val ellentétben - azonban tartózkodott attól, hogy erre vonatkozóan konkrét ütemtervet vázoljon fel, csupán azt hangoztatta, hogy az elkövetkező törvényhozási ciklusban 15 milliárd eurós adókönnyítést tart reálisnak.

Nehéz idők után az SPD

A párt azon a véleményen van, hogy a válságból való kilábalás érdekében mindenekelőtt növekedésre és ehhez adócsökkentésre van szükség. A nagyobbik konzervatív párt elutasítja az általános minimálbérnek - az SPD által követelt - bevezetését, és ehelyett azt vallja, hogy az egyes ágazatokban külön bérmegállapodásokat kell kötni.

A fő vetélytárs, a jelenlegi koalíciós partner Német Szociáldemokrata Párt, az SPD nehéz időkön van túl. A tőle balra elhelyezkedő Baloldal pártjával való szövetkezés dilemmája az elmúlt időszakban súlyos válságot okozott a mintegy 500 ezer tagot számláló SPD-ben. A párt elutasítja az adócsökkentéseket, felvetve a legmagasabb jövedelműek megadóztatásának lehetőségét is, ugyanakkor a nagycsaládosok, illetve a kisjövedelműek számára könnyítéseket ígér. A párt a Zöldekkel és a liberális FDP-vel kötne koalíciót, sokak szerint azonban a nagykoalíció fennmaradásában reménykedik.

Az ellenzék legerősebb pártja, a Guido Westerwelle vezette német Szabad Demokrata Párt, az FDP, amely tizenegy év után a CDU/CSU-val szövetkezve kíván ismét kormányzati szerephez jutni. A liberálisok az adócsökkentések leghatározottabb szószólói, az atomenergia felhasználásával kapcsolatban a CDU-hoz hasonló álláspontot vallanak, mint ahogy hasonló nézetet képviselnek a minimálbér bevezetésének elutasításában, továbbá az afganisztáni szerepvállalás jövőjének megítélésében is.

A 70 ezer tagot számláló párt szereplésétől jelentős mértékben függ, hogy a CDU/CSU az FDP-vel együtt tud-e kormányképes többséget alakítani, ami 2005-ben az előzetes várakozásokkal ellentétben nem sikerült. A pártelnök minden más koalíciós lehetőségtől elzárkózik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×