Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső

Újabb Stasi-akta a volt nyugat-berlini rendőrről

Újabb terhelő akta került elő arról a volt nyugat-berlini rendőrről, aki 1967 júniusában Stasi-ügynökként lelőtt egy tüntető pacifista diákot.

Az egykori keletnémet kommunista állambiztonsági hivatal, a Stasi megmaradt iratait kezelő szövetségi hivatal, az úgynevezett Birthler-hatóság képviselője közölte ezt hétfőn, megerősítve egyidejűleg a Der Spiegel című hetilap erre vonatkozó információját.

A közelmúltban Németországban nagy politikai vihart kavart, hogy egy történész a Stasi-iratok tanulmányozása során rábukkant egy olyan dokumentumra, amely bizonyította, hogy a hajdani rendőr - aki ma Nyugat-Berlinben él, s magas állami nyugdíjjal rendelkezik - Stasi ügynök volt. Mellette tagja volt az NDK kommunista állampártjának, a Német Szocialista Egységpártnak is. Karl-Henz Kurras volt rendőr beismerte ezt, cáfolta ugyanakkor, hogy Benno Ohnesorg diák lelövésére a kommunista állambiztonságtól kapott volna megbízást.

A Der Spiegel rendelkezésére álló, s a hivatal által megerősített iratból az derül ki, hogy a Stasi a tüntető diák lelövése után még éveken keresztül kiválóan együttműködött Kurasszal.

Szakértők szerint az ügy várhatóan újabb hullámokat kelt. Az elmúlt napokban több kutató és politikus sürgette a Stasi hajdani nyugat-berlini kapcsolatainak átfogóbb feltárását, mert több gyanú fogalmazódik meg. Így egyebek között az, hogy a keletnémet kommunista titkosszolgálat állt a nyugatnémet diákmozgalom egyik vezetője, Rudi Dutschke ellen 1968-ban elkövetett merénylet mögött is. Dutschke egyébként évekkel később belehalt a merénylet elszenvedett sérülésekbe következményeibe. Több történész pedig felvetette: ki kell vizsgálni, hogy az egykori NDK milyen mértékben manipulálhatta az 1968-as nyugatnémet diákmozgalmat, illetve a szélsőbaloldali Vörös Hadsereg Frakciót (RAF).

A Stasi iratait kezelő szövetségi hivatal szóvivője közölte: arra számítanak, hogy az elkövetkező időszakban ugrásszerűen megnő az aktákba betekintés kérők - amúgy is magas - száma.

Matthias Platzeck brandenburgi tartományi miniszterelnök, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) korábbi elnöke egy hét végi interjúban kijelentette: régóta ismert, hogy néhány tízezer nyugatnémet, illetve nyugat-berlini dolgozott a Stasinak. Platzeck szerint épp ezért egyáltalán nem meglepő, hogy a rendőrség kötelékében is volt "spicli". Ezért azonban nem kell újjáírni az elmúlt évtizedek történelmét - tette hozzá a szociáldemokrata politikus.

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

A "szokásos" tagállami és intézményi ellentétek mellett az európai politika őszi fordulata is akadályozza az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ez pedig a Magyarországnak járó jövőbeli forrásokkal kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok egy része kisebb költségvetést és kevesebb befizetést, a másik változatlan agrár- és kohéziós támogatásokat szeretne, miközben az Európai Parlament az uniós szintű területekre is jóval több pénzt szánna, mint korábban. Engedni egyelőre senki nem akar, pedig az idő vészesen fogy, mivel 2027-ben az eddiginél is nehezebb lehet a megállapodás tető alá hozása. Cikkünkben négy forgatókönyvet vázolunk fel, amelyek mentén eldőlhet az európai politika új iránya, illetve a Magyarországnak járó források sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×