Először fordul elő, hogy egyszerre tartanak azokban az országokban európai parlamenti (EP) választást, amelyekben EP-képviselői helyek megszerzéséért az induló magyar pártok is esélyesek - mondta Markó Béla, hozzátéve: "közös célunk lehet, hogy minél erősebb magyar képviseletet küldjünk Brüsszelbe."

Erdélyben az összefogás jellemzi az EP-választási kampányt,mert az a közös cél, hogy minél erősebb magyar képviselet küldjünk Brüsszelbe nyilatkozta Markó Béla. Az RMDSZ a szövetségen kívüli "leghitelesebb személlyel", Tőkés Lászlóval, és az ő szervezetével, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal fogott össze, annak érdekében, hogy minnél kisebb legyen a kockázat, hogy a célként kitűzött három képviselői mandátum meglegyen: A romániai magyarságot jobban kell mozgósítani, nagyobb szavazási részvételre kell biztatni, mint a romániai átlag.

Kelemen Hunor, aki egyben a szövetség EP-választásának kampányfőnöke is, arra emlékeztetett, hogy Románia összesen 33 képviselőt küldhet az EP-be. A három képviselői helyhez számításaik szerint legalább nyolcszázalékos arányt kell elérni a június 7-i választáson a más szavazásokon szokásos 6,2-6,5 százalékkal szemben. Ezért "a három képviselő már nagy győzelemnek lesz tekinthető" - tette hozzá.

A romániai állami alkalmazásban lévő magyar hivatalnokok elbocsátásáról és a brüsszeli célokról Kelemen Hunor elmondta, hogy az EP-nek már középtávon rendeznie kell az Európai Unió területén élő kisebbségek helyzetét, a tagállamokra kötelező érvényű szabályok kidolgozásával.

Kelemen Hunor megfogalmazása szerint a magyar kormánytól azt várják, hogy "vesse föl élesen" a romániai állami hivatalokban az etnikai arányokat megváltoztató elbocsátások ügyét, a kétoldalú, román-magyar találkozókon és nemzetközi fórumokon is.

Markó Béla a Tőkés Lászlóval való együttműködésről elmondta, hogy az EP-választások után is folytatni kell az összefogás politikáját. Jó eredmény esetén ez erősödni fog, gyengébb szereplés után viszont ingatagabbá válhat az együttműködés. Közös feladatnak nevezte az RMDSZ elnöke, hogy az erdélyi magyar autonómiára vonatkozó, konkrét autonómia tervezeteket dolgozzanak ki.

Kérdésre Markó Béla elmondta, hogy a hivatalosan 2007-ben megszüntetett Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) hasznos intézmény volt. Az utolsó időszakában azonban már nem működött jól a magyarországi két politikai pólus küzdelme miatt. Az RMDSZ elnöke szerint a felszámolás helyett inkább változtatásokat kellett volna végrehajtani a MÁÉRT-on.