A törvényt, a szélsőjobboldali néppárt kivételével valamennyi parlamenti párt képviselői megszavazták. Hans Enoksen grönlandi miniszterelnök közleményben történelmi jelentőségű eseményként méltatta a szavazást. Mint hangsúlyozta: a grönlandiakat most már népként ismerik el, jogukban áll majd kiaknázni a föld méhében rejlő kincseket, nyelvük pedig hivatalos nyelvvé válik.

Grönlandon tavaly novemberben népszavazást tartottak a stratégiai fekvésű, több mint három évszázada dán uralom alatt álló sziget nagyobb autonómiájáról, s a szavazók több mint 75 százaléka igennel voksolt. A népszavazás jellege véleménynyilvánító volt, de közvetve minden politikai erő elfogadta, hogy tiszteletben tartja a referendum kimenetelét.

A Grönland területi autonómiáját kibővítő szabályozás június 21-én lép majd életbe, a parlamenti ratifikálás után.

Grönland, Dánia külső országrészeként, 1979 óta élvez belső autonómiát. Az 1982-ben tartott népszavazáson lakói úgy döntöttek, hogy kiválnak az Európai Unió elődjéből, az Európai Gazdasági Közösségből, ami 1985-ben következett be.

A hatalmas, 2,1 millió négyzetkilométeres északi-sarki területet, amelynek 80 százalékát jég borítja, 57 ezren lakják. Az alapvetően halászatból élő lakosságból 50 ezren inuitok (eszkimók), hétezren pedig dánok. A terület évi 3,2 milliárd korona (429 millió euró) támogatásban részesül a dán államtól, ami költségvetési bevételeinek több mint felét teszi ki.

Grönlandon található a Thule amerikai radarállomás, s a sziget fontos része lesz a majdani amerikai rakétapajzsnak.