A Tel-Aviv melletti Bar Ilan egyetem felkérésére készített reprezentatív fölmérés szerint az izraeli népesség 80 százalékát kitevő zsidók 66 százaléka támogatna egy ilyen katonai lépést, s mindössze 15 százalékuk ellenezné. A megkérdezettek 19 százaléka nem foglalt állást a kérdésben.

Az esetleges katonai műveletet támogatók túlnyomó többsége - négyből három válaszadó - úgy nyilatkozott, akkor sem változtatna véleményén, ha az Egyesült Államok ellenezne egy ilyen akciót. A megkérdezetteknek egyébként csak 38 százaléka gondolta úgy, hogy Barack Obama amerikai elnök "barátként" viszonyul Izraelhez. Az előző amerikai elnökről 2007 decemberében az izraeliek 73 százaléka vélekedett így.

Az izraeli vezetők többször hangoztatták, hogy minden lehetőséget nyitva hagynak Iránnal kapcsolatban, vagyis nem zárták ki, hogy akár erőt is hajlandók bevetni azért, hogy a perzsa állam - amelynek elnöke kijelentette a nagy nyilvánosság előtt, hogy Izraelt "le kell törölni a térképről" - ne tegyen szert atomfegyverre. Teherán váltig állítja, hogy atomprogramja békés célú.

Az elmúlt hónapokban megsokszorozódtak az Iránnak címzett izraeli figyelmeztetések. A zsidó állam vezetői szerint az Iránra gyakorolt nemzetközi nyomás nem érte el a kívánt célt.

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő egy hónappal ezelőtti beiktatási beszédében úgy fogalmazott, Irán jelenti a legsúlyosabb fenyegetést Izraelre a zsidó állam 1948-as megalapítása óta.