A kormány levelet írt a 78 éves Tham Yongnak, a mészárlás egyik túlélőjének, hogy felül szeretnék vizsgálni az ügyet. Tham Yong azt állítja, szemtanúja volt, amint a Skót Gárda tizenkét tagú őrjárata hidegvérrel kivégezte a vőlegényét és más falubelieket az úgynevezett maláj vész idején.

Korábban a britek nem vizsgálták ki megfelelően az ügyet, ami 1948. december 12-én történt, hat hónappal azután, hogy elkezdődött a 12 évig tartó kampány a kínai kommunisták felmorzsolására.

A falusiakat a hivatalos álláspont szerint állítólag akkor gyilkolták le, amikor épp a dzsungelba próbáltak meg bemenekülni, mivel korábban figyelmeztették őket, hogy ha ilyet tesznek, lelövik őket. A szemtanúk viszont úgy emlékeznek, kirángatták otthonukból és tarkón lőtték az áldozatokat.

A Tham Yong ügyvédje által feltárt titkos iratokban azt találták, hogy a helyi főügyész, aki felmentette a katonákat, úgy gondolta, hogy a nyilvános kivégzések elrettenthetnek más lázadókat. Egy másik dokumentum szerint a hetvenes években nehéz volt kikérdezni a falusiakat, mivel bizalmatlanok voltak és a bosszú hajtotta őket.

A kormány harmincoldalas válaszában azt írja Thamnak, hogy felülvizsgálták korábbi döntésüket, miszerint nem vizsgálják ki a haláleseteket, azaz mégis indítanak nyomozást.

Tham Yong később meggyilkolt vőlegénye bátyjához ment férjhez, aki a mészárlás egyetlen férfi túlélője volt. A falu, Batang Kali egyik tanácstagja, Quek Ngee Meng szerint igencsak időszerű már a vizsgálat, mivel a szemtanúk már nem várhatnak sokáig: egyikük, Wong Kum Sooi, aki 11 éves volt 1948-ban, például pár napja hunyt el. A szüleit gyilkolták meg a katonák.

Az asszony ügyvédje szerint azonban nem halad minden rendben, mivel sok idő eltelhet, mire megkezdődik a nyomozás, és nyugtalanító jelek is vannak. Például megpróbálták lebeszélni a brit nyomozók egy elitcsapatát a szemtanúk kikérdezéséről, mondván, már megbízhatatlan az emlékezetük.