A szólásszabadság kérdésében Románia fényévekkel jár Szlovákia előtt - mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, aki az autonómiához való viszonyulás alapján hasonlította össze a romániai és a szlovákiai helyzetet.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulásának öt éves évfordulóján részt vevő fideszes politikus Kolozsváron kiemelte, a kisebbségi problémák megoldásához a szólásszabadságon, a párbeszéden, az összefogáson és az autonómián keresztül vezet az út.

Örömmel állapította meg, hogy Romániában az államhatalom - ha nem is ért egyet az autonómiaformák bevezetésével - ma már nem csinál országos hisztériát, ha a magyar szervezetek az autonómiáról tanácskoznak. Úgy vélte, ahol szólásszabadság van, ott a kisebbségi közösségnek nem követelése, hanem ajánlata van az autonómiára vonatkozóan. A szólásszabadság azonban nem elég, ha a felek nem törekednek a párbeszédre, a megegyezésre - tette hozzá.

Az erdélyi magyar egységre pedig többek között azért van szükség Németh Zsolt szerint, hogy a román államhatalomnak legyen tárgyalópartnere az autonómiáról szóló párbeszédben.

Tőkés László európai parlamenti képviselő úgy értékelte, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak látványos áttörést ugyan nem sikerült elérnie, de azt mégiscsak elérte, hogy a szőnyeg alól a felszínre kerüljön az autonómia témája. Úgy vélte, míg 1989-ben a hallgatás falát kellett ledönteni, ma a hazugság falán kell rést ütni, hiszen annak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által is legitimált hamis tézisnek a megdöntését kell elérni, hogy Romániában rendezett a kisebbségi kérdés.

A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs azt mondta: a székelyföldi területi autonómia sorsa a székelyföldi polgármesteri hivatalokban dől el. Ha a 130 székelyföldi polgármester és önkormányzat együtt lép, semmi nem akadályozhatja meg a területi autonómia elérését.