A törvénytervezet a két koalíciós párt közti kompromisszum eredménye. Eszerint ha az ország belbiztonságát veszély fenyegeti, akkor a nyomozószerveknek jogában áll bírói végzés nélkül is térfigyelő kamerák elhelyezése a gyanúsított személyek lakásában, illetve a gyanúba keveredett személyek telefonbeszélgetéseinek lehallgatása, valamint számítógépeinek megfigyelése.

A törvénytervezet értelmében szorosra fűzik a rendőrség, az állambiztonsági szervek közti együttműködést, és kiépítik a távközlés ellenűrzése során szerzett ismeretek továbbításának rendszerét is.

Az ellenzéki pártok határozottan szembeszálltak a törvénytervezet azon kitételével, amely a bírói döntések mellőzésére vonatkozik az alkotmányban szavatolt szabadságjogok átmeneti hatálytalanítása esetén.

A törvénytervezet tárgyalásának különös pikantériát kölcsönöz az Európai Unió rendőrszervezete, az Europol német igazgatója részéről elhangzott nyilatkozat, amelyben nem zárta ki, hogy az al-Kaida nevű terrorcsoport vegyi, illetve biológiai fegyverrel készül támadásra európai célpontok ellen.

Mint Max-Peter Ratzel a Neue Osnabrücker Zeitungnak adott interjúban kifejtette, az a tény, hogy az al-Kaida a közelmúltban nem hallatott magáról, távolról sem jelenti a terrorszervezet gyengülését.

Az Europol igazgatója utalt arra is, hogy nemzetközi biztonsági szakértők egybehangzó megítélése szerint az al-Kaida időközben beszerzett úgynevezett piszkos bombákat, amelyeknek a bevetése számos emberéletet követelhet