"Száz koronát sem tennék arra, hogy a cseh parlament jelenlegi formájában elfogadja a lisszaboni szerződést" - mondta kertelés nélkül Brüsszelben Mirek Topolánek cseh miniszterelnök. Az írországi nem után a figyelem Prágára irányult, ahol az alkotmánybíróság vizsgálja a reformszerződés szövegét, és ahol az EU-szkepsziséről ismert államelnök, Vaclav Klaus már halottnak nyilvánította a szöveget.

Az unió eheti brüsszeli csúcsára érkezett vezetők azonban még mindig abban reménykednek, hogy a megállapodás valamilyen formában megmenthető. A csúcs zárónyilatkozat-vázlatában feltűnt az a szöveg, hogy "a Cseh Köztársaság addig nem tudja lezárni a ratifikációt, amíg az alkotmánybíróság ki nem adja pozitív véleményét a szövegről".

Prágában áprilisban függesztették fel a jóváhagyási folyamatot, azt követően, hogy a szenátus felkérte az alkotmánybíróságot: vizsgálja meg, nem sérti-e a lisszaboni szerződés szövege a cseh alkotmányt. A változtatás célja az volt, hogy a csúcs végeztével az uniós vezetők egységüket tudják hangoztatni, és hogy Csehország is elfogadja a zárónyilatkozatot.

Karel Schwarzenberg külügyminiszter, államelnökének és a kormányfőnek valamelyest ellentmondva azt mondta: abban reménykedik, hogy januárig Csehország is rábólint a szövegre - akkor kezdődik ugyanis a cseh elnökség hathónapos időszaka.

A bővítés nyomán az unió döntéshozatalát megkönnyíteni hivatott szerződést a 27 tagú Európai Unió országaiban a parlamenteknek kell jóváhagyniuk - ez alól egyedül Írország volt a kivétel, ahol a népszavazás elvetette a szöveget. Az uniós vezetők azért akarják ennek ellenére a többi országban befejezni a ratifikálást, hogy nyomást gyakoroljanak az írekre egy újabb szavazás ügyében, vagy hogy Írországnak mentességeket adva léptethessék hatályba a szerződést.