A Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter elnökletével tartott ülésen a BT egyhangúlag fogadta el az 1820. határozatot, amely felszólít "minden fegyveres konfliktusban érintett felet, hogy haladéktalanul vessen véget a civilek elleni nemi erőszak minden formájának".

A határozat szerint a nemi erőszak a katonai taktika részévé vált, háborús bűncselekménynek, az emberiesség elleni bűntettnek minősük, és immár a nemzetközi biztonságot veszélyezteti.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szerint a probléma "elmondhatatlan és járványszerű méreteket öltött", ezért a "lányok és asszonyok elleni csendes háborút egyes országok legmagasabb vezetői szintjein kell megakadályozni".

Patrick Cammaert vezérőrnagy, aki a kelet-kongói békefenntartó erőket vezette, egyenesen úgy fogalmazott, hogy "a fegyveres konfliktusok idején valószínűleg már veszélyesebb asszonynak lenni, mint katonának". Szerinte a nemi erőszak "nagyon hatékony fegyver, mert egy egész közösséget lehet vele megbüntetni, és ezáltal tönkretenni".

Gyakran a békefenntartók a bűnösök

A BBC tudósítója szerint csak a Kongói Demokratikus Köztársaságban naponta negyven nőt erőszakolnak meg. A bűntettet gyakran az ENSZ kéksapkásai követik el, akiknek pedig éppen az lenne a feladatuk, hogy megvédjék ezeket a nőket.

A BT ülésen felszólalók a volt Jugoszlávia tagországait, a szudáni Darfúr térségét, Kongót, Ruandát és Libériát említették olyan válságövezetekként, ahol nagy méretekben követtek el szándékosan nők elleni szexuális bűntényeket.

ENSZ-illetékesek szerint jelenleg Kongó keleti részén legsúlyosabb a helyzet, de egy közelmúltbeli, kétezer nő megkérdezésével készült vizsgálat kiderítette, hogy Libériában a nők 75 százalékát megerőszakolták a polgárháború idején.

A BT felszólította az ENSZ-főtitkárt, hogy jövőre készítsen jelentést a testületnek a nők elleni erőszakról, és tegyen intézkedéseket az ENSZ-békefenntartók által elkövetett szexuális bűntények megfékezése érdekében.