Infostart.hu
eur:
385.15
usd:
330.69
bux:
119408
2026. január 14. szerda Bódog

Vesztegetés miatt indult eljárás a volt argentin elnök ellen

Vesztegetés miatt bírósági eljárás indult Fernando de la Rua volt argentin elnök ellen, aki egy évvel kormányának bukása előtt ellenzéki politikusoknak kenőpénzt fizetett, hogy támogassák munkapiaci reformjait.

A bíróság zárlat alá helyezte a volt elnök bankszámláit és vagyonát mintegy félmillió peso (28 millió forint) értékben.

Fernando de la Ruát, aki 1999 és 2001 között volt Argentína elnöke, azzal vádolják, hogy több millió dollárral vesztegetett meg ellenzéki szenátorokat, azzal a céllal, hogy támogassák munkapiaci reformjait, amelyeket el is fogadott a parlament. Az argentin sajtó még elnöksége idején leleplezte a vesztegetést.

A kibontakozó gazdasági válság és tömegtüntetések nyomán a politikus 2001 decemberében lemondásra kényszerült.

Daniel Rafecas bíró "minősített vesztegetéssel" vádolta meg a volt államfőt, aki szabadlábon védekezhet.

A bíró tavaly legkevesebb öt másik volt magas rangú tisztségviselő ellen emelt vádat az ügyben, köztük a volt munkaügyi miniszter, a korábbi hírszerzési főnök és volt szenátorok ellen. Valamennyien szabadlábon védekezhetnek.

A volt elnök hat évig terjedő szabadságvesztéssel számolhat, amennyiben bűnösnek találják. Emellett vizsgálat folyik ellene a tüntetők halála miatt is. 2001 decemberében a demonstrálók és a rendőrség között az elnöki palota előtt lezajlott összecsapásokban öten vesztették életüket.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×