"Soha nem szűntünk meg hinni abban az álomban, hogy egy napon a világ szabad nemzeteinek sorába kerülünk, és a mai napon ezt megtesszük". Az új állam demokratikus, többnemzetiségű lesz - fűzte hozzá.

A koszovói kormányfő beszédében a kulturális sokszínűség megőrzését ígérte, és üdvözölte az EU-missziót, amely segíti Koszovó demokratikus fejlődését és tervei megvalósítását.

Fatmir Sejdiu elnök, Hashim Thaci miniszterelnök és Jakup Krasniqi házelnök ezután aláírták a "független és demokratikus állam" megalakulásáról szóló nyilatkozatot. A parlamenti határozat szerint a cél a Martti Ahtisaari ENSZ-közvetítő által javasolt, korlátozott önálló államiság megteremtése az Európai Unió felügyelete alatt.

A koszovói parlament 109 képviselője fogadta el a függetlenségi nyilatkozatot, a voksoláson nem vett részt a szerb kisebbség 11 parlamenti képviselője.

Szerbia elítél - és marad

Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó önállóságát - jelentette ki Boris Tadic szerb elnök.

Szerbia elítélte Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását, röviddel azután, hogy a pristinai parlament vasárnapi rendkívüli ülésén közfelkiáltással kinyilvánította Koszovó függetlenségét Szerbiától.

A belgrádi kormány miniszterelnöke, Vojislav Kostunica a pristinai függetlenségi nyilatkozat elhangzása után alig pár perccel mondott televíziós beszédében "ál államnak" nevezte Koszovót.

Koszovót az Egyesült Államok hozta létre, mondta, "készen arra, hogy saját katonai érdekei védelmében megsértse a nemzetközi rendet".

A szerb állam Koszovóban marad, hogy lehetővé tegye a normális életet a szerb és a Szerbiához lojális polgároknak - jelentette ki vasárnap a Kosovska Mitrovicában tartózkodó Slobodan Samardzic, a koszovói ügyekért felelős szerb miniszter is.

A miniszter szerint a szerb intézmények ott működnek majd, "ahol lehetséges, utalva Koszovó szerb többségű északi részére. Samardzic egyúttal ismét leszögezte: Belgrádnak nem áll szándékában együttműködni sem a koszovói Európai Uniós misszióval, sem pedig a koszovói albánok "törvénytelen intézményeivel". Ugyanakkor továbbra is fenntartják a kapcsolatokat a koszovói ENSZ-misszióval, amely jogi alapját a Biztonsági Tanács 1244. számú határozata biztosítja.

Mintegy 120 ezer szerb maradt 1,8 millió albánnal szemben Koszovóban az 1998-99-es háború után. Több mint a felük a tartomány északi részén él és ez a terület elszakadhat Koszovótól a függetlenség kikiáltása után.

Az EU és a NATO nyugalomra inti a feleket

"Arra szólítunk fel mindenkit Koszovóban és a tágabb értelemben vett térségben, hogy őrizze meg nyugalmát, és ne válaszoljon semmilyen provokációra" - fogalmazott Brüsszelben Jens Mester EU-szóvivő.

Kijelentette: "a nemzetközi közösség nem fogja eltűrni az erőszakos cselekményeket Koszovóban".

Az EU külügyminiszterei hétfőn ülnek össze Brüsszelben, és közös állásfoglalást akarnak közzétenni a megváltozott koszovói helyzettel kapcsolatban.

Az előzetes tervek szerint ebben tudomásul vennék azt a tényt, hogy Koszovóban megkezdődött a - Koszovó nemzetközileg ellenőrzött függetlenségét előirányzó - Ahtisaari-terv végrehajtása, de nem terelnék kényszerpályára a tagállamokat a koszovói függetlenség elismerését illetően.

A NATO továbbra is gondoskodik Koszovó biztonságáról - közölte az észak-atlanti szövetség, amely állásfoglalásában önmérsékletre intett minden érintett felet.