Koszovó jelenlegi helyzete elfogadhatatlan - mondta a belga nagykövet, miután a testület nem tudott döntésre jutni a 90 százalékban albánok lakta szakadár dél-szerbiai tartomány jövőjéről. "A tárgyalásos rendezés lehetősége kimerült" - állapították meg az Egyesült Államok és az EU-tagállamok nagykövetei közös nyilatkozatukban.

Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök figyelmeztetett: Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása, amelyet a nyugati országok támogatnának, aláaknázná az ENSZ-alapokmányt, és egy olyan új korszak kezdetét jelentené, amelyben az erő a jog felett áll. Megjegyezte, "komoly válság" robbanhat ki, de nem bocsátkozott részletekbe, nem közölte, Belgrád milyen válaszlépést tenne.

"Belefáradtunk az elszigeteltségbe"

Fatmir Sejdiu, az ENSZ-közigazgatás alatt álló tartomány elnöke is felszólalt a BT-ben. Arról beszélt, hogy az 1990-es években az albánok ellen végrehajtott etnikai tisztogatás miatt lehetetlen Szerbia és Koszovó jövőjét egy közös államban elképzelni. "Belefáradtunk a csaknem két évtizede tartó elszigeteltségbe és háborúba" -mondta.

Az amerikai és az EU-nagykövetek szerint a BT-ülés kudarca azt jelenti, hogy az ENSZ-ben nem lehet megoldást találni Koszovó ügyére. Vitalij Csurkin orosz nagykövet viszont amellett kardoskodott, hogy még lehet miről tárgyalni. Újságíróknak kijelentette: "a függetlenség egyoldalú bejelentése felé tett lépések egyértelműen túllépnek a nemzetközi jog keretein".

Vuk Jeremic szerb külügyminiszter világossá tette: Szerbia nem alkalmazna erőt, de jogi, diplomáciai és gazdasági lépéseket tenne az egyoldalú függetlenség visszafordítására.

Zalmay Khalilzad amerikai ENSZ-nagykövet közölte: mivel a felek álláspontja kibékíthetetlen, és Moszkva nem hajlandó megváltoztatni álláspontját, az Egyesült Államok, Európa és más államok készek lépéseket tenni az Ahtisaari-terv végrehajtására.