Az amerikai székhelyű és a szegénység leküzdéséért harcoló Globális Fejlesztésért Központ a világ nagy erőműveinek adatait összehasonlítva akarja bemutatni, kik a globális felmelegedést elősegítő gázok fő kibocsátói. A szervezet célja a nyomásgyakorlás az emisszió visszafogása érdekében - szerintük ugyanis főleg az Egyenlítő környékén ellehetetlenül a mezőgazdaság, ha a fejlett ipari országok nem tesznek valamit a globális átlaghőmérséklet csökkentéséért.

A szervezet most kiadott tanulmánya - nem meglepő módon - azt állítja, hogy az üvegházi gázok kibocsátásában a fejlett országok járnak az élen. Az azonban talán meglepő lehet, hogy egy főre lebontva nem az amerikaiak, hanem az ausztrálok az elsők.

Viszont ha az erőművek által a légkörbe juttatott gázok mennyiségét vizsgáljuk, akkor már az Egyesült Államok a fő kibocsátó.

Vermont és Kalifornia jó pontot kapott

A tanulmányból az is kiderül, melyek a legkevésbé hatékony energiavállalatok és erőművek - ilyen például az Egyesült Államokban az évi 25 millió tonnát kibocsátó, széntüzelésű georgiai Scherer erőmű. A leghatékonyabb amerikai erőmű a dél-texasi Wadsworth atomerőműve. Az olajiparáról ismert déli állam egyébként a dokumentum szerint a legnagyobb kibocsátó, a legtisztább - a százszor kevesebb széndioxidot a levegőbe juttató, de hozzá képest parányi - északi állam, Vermont.

Kiderül az is, hogy a gáztüzelésű és vízi erőművekre, megújítható és atomenergiára támaszkodó Kalifornia jóval hatékonyabb, mint az energiatermelésének felét szénből fedező, és jóval kisebb népességgel rendelkező Észak-Karolina.

A nemzetközi adatokra térve Kína szinte ugyanannyi üvegházi gázt juttat erőművei révén légkörbe, mint Amerika (bár lakossága nagyságrendekkel nagyobb). Kínát Oroszország, Japán, Németország és India követi, jóval kisebb kibocsátási értékekkel.

Magyarországot megdicsérik

A jelentés név szerint is megemlíti Magyarországot, amelynek erőműveit hatékonyabbaknak minősíti. A hasonló életszínvonalon élő európaiak az amerikaiakhoz képest fele annyi széndioxidot bocsátanak ki, és ennek az energiapolitika az oka - jegyezte meg a dokumentum egyik szerzője.

Ugyanakkor a tanulmány összeállítói rámutatnak: szénüzemű erőműveik révén dinamikusan növekszik a fejlődő országok széndioxid kibocsátása, s ez húsz éven belül "klímaválságot okozhat".