Thomas Hammarberg, az Tanács (ET) emberi jogi biztosa és Miloon Kothari az ENSZ jelentéstevője a dokumentumban azt a véleményét fejezte ki, hogy "a romák lakhatási jogát számos európai országban megcsúfolják". "Úgy tűnik: a megkülönböztetés és a gettósítás a lakhatás területén megerősödött és gyökeret eresztett" - mutatott rá Hammarberg és Kothari.

Jelezték, hogy irodáik növekvő számban kapnak e témakörben panaszos leveleket számos európai országból. A dokumentum Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Bulgáriát, Spanyolországot, Oroszországot, Franciaországot, Görögországot, Magyarországot, Írországot, Olaszországot, Romániát. Csehországot, Nagy-Britanniát, Szerbiát, Szlovákiát, Szlovéniát és Törökországot sorolja fel.

A panaszok többsége arról számol be, hogy megsértve az emberi jogokat, roma közösségeket és családokat lakoltatnak ki, és ezeket a cselekményeket gyakran fenyegetések, valamint erőszakos tettek kísérik.

Az elmúlt években a romákkal szembeni ellenséges érzelem felerősödött, és a nyilatkozat szerzői szerint sajnálatos, hogy gyakran a hivatalos szervek - nevezetesen helyhatósági szinten - is jóváhagyják a romaellenes gyűlölet fokozódását.

Az, hogy a romák nyomortelepeken élnek, odavezetett az elmúlt években, hogy a mentőszolgálatok megtagadják a romáktól a sürgősségi orvosi segélynyújtáshoz szükséges kocsik kiküldését, és a posta is megvonja szolgáltatásait tőlük - mutatott rá a két jelentéstevő.

Végül arra kérték az illetékeseket, hogy az eddig hivatalosan nem engedélyezett roma táborokat tegyék legálissá, s fejlesszék fel azon normák szintjére, amelyek biztosítják az ott lakók méltóságát.