A tanulmány szerint a külföldi munkavállalók átlagosan 424 fontot (153 ezer forintot) keresnek hetente, míg a britek 395-öt (142 ezret) - de több adót fizetnek, mint amennyit a szolgáltatások révén fogyasztanak.

Vagyis hosszabb távon az ország és az államkincstár jobban jár a migránsokkal, mint nélkülük - összegezte a tapasztalatokat Liam Byrne bevándorlásügyi miniszter.

A jelentésből kiderül, hogy tavaly rekordszámú külföldi dolgozott Nagy-Britanniában: ők teszik ki a munkavállalók 12,5 százalékát. Arányuk egy évtizede még csak 7,4 százalékos volt.

Napi 700 ezer font

A termelés az elmúlt évtizedben évente 2,7 százalékkal nőtt, és ennek 15-20 százalékát a külföldi munkavállalók adták. Becslések szerint így 6 milliárd fonttal járultak hozzá az ország gazdasági fejlődéséhez - vagyis napi 700 ezerrel.

A jelentésben azonban nem szerepelnek azok a költségek, amelyeket a népesség növekedése okoz - így az egészségügyre, az oktatásra és a közlekedésre fordított pénz.

A jelentés készítői szerint arra sincs bizonyíték, hogy a külföldiek kiszorítanák a briteket a munkaerőpiacról - igaz, ennek ellenkezőjére sem.

Az ellenzék vitatkozik

A jelentés összességében pozitív következtetéseit azonban akadémikusok és a konzervatív ellenzék is vitatja. Robert Rowthorn közgazdász professzor arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldiek veszélyeztetik a brit munkavállalókat a legérzékenyebb ágazatokban.

David Davis, a toryk árnyék-belügyminisztere pedig ismét álnoksággal vádolta a kormányzó Munkáspártot. "Egyenlőségjelet tesznek azok között a hatások között, amelyet a migráció a teljes GDP-re, illetve az egy főre jutó GDP jelent. Nem veszik figyelembe azt a tényt sem, hogy a gazdaság fejlesztésére a külföldi munkavállalók csak rövid távon adnak megoldást. De mit fognak csinálni a gazdaságilag inaktív, 25 alatti fiatalokkal?" - tette fel a kérdést.