Sorrendben a hetedik alapszerződését fogadhatja el az Európai Unió a tagállamok állam- és kormányfőinek csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóján. Az eredeti tervek szerint a 2001-es Nizzai Szerződést már a hat korábbi dokumentumot összefogó Alkotmány váltotta volna fel, ezt azonban a tagállamok nemzeti parlamentjeinek kellett volna elfogadniuk.

18 tagállamban ez meg is történt, a franciák és a hollandok azonban népszavazáson mondtak nemet az alapdokumentumra. A mintegy kétéves válságból az előző félévben regnáló német soros elnökség talált kiutat, és egy - az alkotmánytervezethez hasonló tartalmú, de nem olyan erejű - Reform Szerződés sarokpontjairól állapodhattak meg a tagállamok a júniusi csúcstalálkozón.

Az új dokumentum azért vált égetővé, mert a 2001-es állapotokhoz képest 12 új tagja van a közösségnek, az intézményeket nem 27 országra szabták, és Európa versenyképessége is csökkent az Egyesült Államokkal és Ázsiával szemben.

Egységesebb lehet a külpolitika

A mostanra elkészült szövegtervezet a portugál elnökség szerint mindkét problémára megoldást kínál. Gyévai Zoltán, a BruxInfo elemzője az InfoRádiónak elmondta, a Reform Szerződés következtében a jövőben egységesebb lehet a közösség külpolitikája.

"Látjuk mostanában, hogy ha az EU megpróbál bármilyen kérdésben - például Koszovó vagy Irak ügyében - megpróbál közös álláspontot kialakítani, az milyen nagy nyűgök árán történik. Ezt nem oldaná meg a szerződés sem, de egyszerűsítené a rendszert, ha lenne egy kvázi európai uniós külügyminiszter, aki a jövőben az Európai Unót képviselné és a politikáját is egyengetné" - hangsúlyozta.

Csak a nagyoknak járna automatikusan biztosi poszt

A szerződés limitálná az Európai Bizottság tagjainak is a létszámát. 2014-től nem küldhetne minden tagállam biztost a testületbe, csak a nagyobb országok. A kicsik pedig rotációs rendszerben vehetnének részt a Bizottság munkájában. A tagállamok kormányait tömörítő Európai Tanács munkája is egységesebb lenne, ha a féléves soros elnökségeken átívelő többéves mandátumú vezetője lenne a tanácsnak.

Az új alapszerződés emellett egyszerűsíti a döntéshozatalt is, ugyanis közel 50 újabb területen váltaná fel az egyhangú szavazást a minősített többség, és az Európai Parlament is újabb jogosítványokat kapna.