Akik a fasizmus oldalán álltak, és a fasisztákkal együtt elvesztették a háborút, érthető, hogy ellenzik utcák elnevezését a hősi partizánalakulatokról, Leninről és Engelsről - ezt a megállapítást egy horvát nemzetiségű képviselő tette a szabadkai városi tanács ülésén, és amikor rákérdeztek, hogy konkrétan kikre gondol, ő egyértelműen kijelentette, hogy a magyarokra.

Sőt, még azt is hozzátette, hogy akinek nem tetszik Szabadkán vagy Szerbiában, menjen oda, ahol jobban érzi majd magát.

A kijelentés után a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői elhagyták a szabadkai városi tanács üléstermét, majd rövid szünet után maga az ülés is megszakadt.

Ezt megelőzően a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője a szószéken kijelentette: sajnálja, hogy ugyanazt a levegőt kell szívnia a szóban forgó horvát képviselővel.

Az a tény, hogy a botrányra az új utcanevek miatt került sor, arra utal, hogy Szabadkán továbbra is igen érzékeny a nemzetek közötti viszony, az évszázados együttélés korántsem felhőtlen.

A helyzet kiéleződéséhez az is hozzájárul, hogy Szabadkára és környékére igen sok menekült telepedett be Szerbia olyan vidékeiről, ahol még magyar beszédet sem hallottak.

A szabadkai városi tanács elnöke kezdeményezte, hogy az utcanevek kérdését egyelőre vegyék le a napirendről.