Július elején kiterjedt, tartós és abnormális hőség volt egész Európában, az MCC adatai szerint Spanyolországban még 46 fokokat is mértek. Nálunk is rettentő meleg volt egészen hétfőig, amikor jött egy vihar, háztetőket tépett le, nagyfeszültségű távvezetékeket fektetett meg. Ez egyedi katasztrófa, vagy mostantól ez a trend?

Vegyük ketté a dolgokat. Volt egy nagyon erőteljes hőhullám, sőt május vége és július között Európában két nagy hőhullám volt, mind a kettő érintett minket. Ezt lezárta egy nagyon erőteljes, az egész kontinensen átrobogó ciklon és annak a hidegfrontja. A hőhullám egyértelműen már a klímaváltozás következménye. Azt tudni kell ezzel kapcsolatban, hogy egy-egy szélsőséget vagy egy-egy abszolút rekordot nem szoktunk egyből besorolni a klímaváltozás következményének. Viszont ezek a hőhullámok egyre intenzívebbek, egyre hosszabbak, egyre forróbbak, egyre nagyobb szárazságot okoznak, az elmúlt 15-20 évben trendszerűen változik, illetve nagyon fontos, hogy trendszerűen megjelenik évente, sőt egyre korábban megjelenik. Az idei év kicsit kivétel volt, de összességében egyre korábban jelentkeznek a hőhullámok és egyre intenzívebbek, egyre több van. Mondok egy adatot, az 1970-es, 1980-as években átlagosan egy hőhullám 2-3 napig tartott, de nem is volt ilyen nagyon meleg. Most egy-egy hőhullám eltarthat akár 7-8 napig is, sőt az Alföldön akár 10-12 napig, és nem egy van belőle egy évben. Nagyon hosszan elnyúlik, illetve nagyon sok van belőle, szinte minden nyári hónapra jut, sőt most már szeptemberre is. Nagyon sok oka volt annak, hogy az áttörő hidegfront, ami most érkezett, miért okozott ekkora pusztítást. Az egyik, hogy előtte a hőhullám következtében nagyon nagy mennyiségű energia halmozódott fel a légkörben, és az érkező hidegfront ezzel a nagyon nagy energiával találkozott. „Berobbant” maga a légkör, a fizika törvényei szerint levezetődik az energia, és ez úgy vezetődött le, hogy nagyon nagy szél volt, zivatarcellák jöttek létre, és például a dunántúli területeken, nagyon sok helyen, a havi csapadékátlagnál több eső hullott le.

Mi az, ami a helyén tartja az energiát? Mert ha nem tartaná semmi a helyén, akkor el tudna oszlani, de valami a helyén tartja.

A fizika nem úgy működik, hogy fölhalmozódik. Van egy sűrűségváltozása a levegőnek, érkezik a különböző szállítószalagokon keresztül a szubtrópusi területekről, a Földközi-tengerről, ami egyébként most már nagyon túl van melegedve. Onnan is érkezik „megfelelő labilitás”, a légkör kell hozzá, de nedves szállítószalagokhoz jön hozzá a nedvesség, és amikor jön a hideg levegő, összetalálkozik a szubtrópusi nagyon nedves levegővel, különböző fizikai-kémiai folyamatok következtében nagyon erőteljes viharok tudnak létrejönni. Egyébként a klímaváltozás egyik következménye az, hogy az ilyen hőhullámokat egyre erősebb viharok zárják le, de nemcsak itt, a Kárpát-medencében, hanem az elmúlt 10-15 évben, sőt az elmúlt 30 évben a Földközi-tengeren a nagyon erőteljes nyárzáró ciklonok, illetve frontok egyre hevesebb viharokat okoznak. Egyre több egyébként a medikán is a Földközi-tengerben, egyre erőteljesebbek a kora őszi mediterrán ciklonok, ez mind annak tulajdonítható, hogy egyre több az energia, egyre több a nedvesség, illetve nagyon túl van melegedve a Földközi-tenger. A Földközi-tenger középső, illetve nyugati medencéjében 6-7 fokos pozitív anomália van, ami nem normális. Majdnem a Földközi-tenger kétharmadán tengeri hőhullám van. Ez egyébként az előbbi hőhullámmal, tehát a felszíni hőhullámmal köthető össze, ugyanis ugyanaz a hőkupola-effektus okozta nagyjából a Földközi-tengerben a vízben lévő hőhullámot, mint a felszíni hőhullámot.

El tudná magyarázni, hogy mi a fizikája annak, hogy a hőhullámok száma és hossza nő? Mi a kiindulási pont?

Először is nézzük meg azt, hogy hogyan követik egymást a ciklonok. Mindig van úgynevezett, nem egy, hanem több is, de általában egy főnt szoktunk mondani. Vannak az úgynevezett jet streamek. Ezek a magas légköri futóáramlatok, ezek a középső, illetve a felső troposzférában haladnak, 5500-6000 méter magasságban. Ezzel nagyjából mindenki találkozott, aki már repült. Mindenki megtapasztalhatta azt, ha keletről nyugatra megyünk, akkor a repülőgép mindig lassabban ér a célállomásra, mint ha nyugatról kelet felé jönne. Nagyon fontos, hogy a jet streamek általában nyugatias, keleties irányúak, nagyon vékony szélcsatornákról van szó, átjárja az egész Föld bolygót, viszont eléggé szűk ahhoz képest, és két dolog tartja fönn. Az egyik, hogy a sarki területek általában mindig hidegebbek, mint a szubtrópusi területek. A kettő közötti nagy hőmérsékleti kontraszt olyan energiát hoz létre, illetve olyan hajtóerőket hoz létre, hogy ez az áramlás nyugatias, keleties irányú marad.

A melegtől a hideg felé szokás menni?

Igen, a kettő fizikája következtében. Nagyon fontos, hogy az elmúlt tíz évben vettük észre azt a tudományban, előtte is már sejtettük, de most már biztosak vagyunk benne, hogy a sarki területek gyorsabban melegszenek, mint a trópusi területek. Azt is mondhatjuk, hogy az Északi-sark területe az epicentruma a felmelegedésnek és az éghajlatváltozásnak, és ezáltal megszűnt a hajtóereje a jet streameknek. Mit csinál erre a jet stream? Nincs neki megfelelő energiája, behullámzik, mint a folyó is, amikor az alsó, illetve a középső szakaszán van, elkezd behullámozni. Eddig nyugatias-keleties irányú volt, most északias-délies áramlások lesznek.

A madzagot is húzni lehet inkább, tolni nem nagyon. Ha tolom, akkor ez történik benne.

Igen, és ennek két oldala van, az egyik, ahol tartósan érkezik a forró, száraz levegő Afrika felől, most csak Európát nézzük, illetve van a másik oldala ennek a hullámnak, ahol pedig leszakad a hideg levegő a jet streamnél. Sajnos, azt láthatjuk, hogy Európa mindig rossz helyen van, így hullámzik be különböző makroszinoptikus folyamatok következtében maga a jet stream, és ezáltal nagyon nagy mennyiségű meleg levegő érkezik Európába. Közben azt láthatjuk, hogy az éghajlatváltozás következtében, mivel maguk a ciklonok a jet streameknek az útvonalát követik, a ciklonok pályája egyre északabbra tolódik nyáron, nem éri el a kontinens középső, illetve a déli részét, ezért ott nagyon erőteljes, úgynevezett blokkoló anticiklonok alakulnak ki. A blokkoló anticiklon a száraz, meleg időjárást okozza. Az anticiklonok nagyon nehezen akarmak mozogni, szerencsétlen ciklon néha szeretne beljebb jönni, de nem tud bejönni a kontinensre. Ez gátolja a csapadékképződést, és egyre melegebb van. Plusz a Kárpát-medence egy katlan ilyenkor, a nyári időszakban, a medencében megülepszik a száraz forró levegő, de most maradjunk a hőhullámoknál. Ezek az anticiklonok gátolják azt, hogy a csapadék létre tudjon jönni. Általában helyi zivatarok létre tudnak jönni, illetve keletkezhetnek az anticiklonok alatt is, de mivel a nyaraknál egyre kevesebb a csapadékos nap, és most már egyre jobban látjuk, hogy a szárazabb időszak is egyre jobban kitolódik májusi időszakra, ezáltal a talajok nincsenek teljesen feltöltődve nedvességgel. Ez közép-, illetve közép-nyugat-európai probléma. A növények pufferzónaként nem tudnak megfelelő mennyiségű nedvességet a légkörbe juttatni.

Akkor nem lesz eső.

Akkor nem lesz eső, mert van egy fizikai törvény, az úgynevezett tételes formula azt mondja ki, hogy minél melegebb a légköri hőmérséklet, hatványozottan több telítetlen vízgőz kell ahhoz, hogy az telítetté váljon, a kondenzáció, felhőképződés beinduljon, illetve a csapadékképződés. Erre a legjobb példa 2022, az egész északi féltekének körülbelül 50-60 százalékát érintette. Nagyon meleg volt az északi féltekén, nem volt megfelelő mennyiségű nedvesség, nem érkezett a szállítószalagokon keresztül, a talajok már 2021-ben elkezdtek kiszáradni, a növények pufferként nem tudták kivonni a nedvességet a légkörből, nem is volt csapadék. Ezért van az, hogy nyáron egyre több a csapadékmentes nap, egyre erőteljesebbek a hőhullámok, és általában szeptember-októberben, amikor elkezd hűlni a levegő, a nap is már egyre lejjebb megy, alacsonyabb szinteken mozog a nap is, ezáltal szépen lassan elkezd visszahűlni őszre az északi félteke. Az a légkörben lévő telítetlen vízgőz, amitől alacsonyabb lesz a hőmérséklet, kisebb mennyiségben is képes kicsapódni és létrejön belőle a csapadék. A téli időszakban pedig ezért növekszik a csapadék mennyisége. Vannak kivételek, mint az idei tél. Kevés csapadék hullott, de tendenciaszerűen azt látjuk, hogy egyre több lesz a csapadék a Kárpát-medencében, illetve Európában. Azért növekszik, mert az Atlanti-óceán és maga a Földközi-tenger is nagyon felmelegszik, nagyon gyors a párolgás,, illetve maguk a jet streamek is hozzájárulnak ehhez, egyre erőteljesebbek a viharciklonok is, illetve egyre erőteljesebbek a normál ciklonok is. A zonalitás, az úgynevezett nyugat-keleti áramlás is egyre markánsabb a téli félévben. Ez pedig hozza a csapadékot az óceán felől, a Földközi-tengerből.

Ha sikerülne a sarkok felmelegedését valahogy lassítani, akkor tudnánk energiát tenni a jet streamekbe, nem hullámoznának be és minden visszaállna a normális kerékvágásba?

Korábban is behullámoztak a jet streamek, csak most nagyon gyakoriak, és nagyon tartós ez a behullámzás. Van egy Omega-5-ös behullámzás, ami az északi félteke jelentős részeit érinti, egyszer érinti Észak-Amerikát, egyszer érinti Európát, Belső-Ázsiát, Kelet-Ázsiát, ezek előfordultak korábban is, csak már egyre erőteljesebbek, egyre többször és egyre hosszabb ideig vannak. A sarki területeknek a hűtését pedig nem lehet megoldani.

A feladat nagyságára próbáltam kilyukadni.

A feladat nagysága óriási, de a sarki területeket anélkül, hogy egy másik problémát elindítanánk, nem lehet megoldani. Voltak olyan elképzelések, hogy kén-dioxidot kellene juttatni a sarki területekre. Ez nagyon jó és nagyon szuper, mert a kén-dioxid visszatükrözi magát, fordított tükörként működik, hogyha beérkezne az energia, az nem tudná bejönni, nem érintené magát a sarki területeket, jelentős része visszaverődne azonnal a világűrbe, viszont a különböző kémiai folyamatok során savas esőt okoz. Negatív dolgot hoznánk létre azzal, hogy csinálnánk egy pozitívat. De vannak olyan tervek, hogy magára a tundratalajra, Grönland gleccsereire különböző fedő-visszaverő fóliákat helyeznének.

Ahogy Ausztriában, a sípályákon csinálják, kicsiben?

Az kicsiben van, csak nagyban ezt Grönlandon, vagy az egész sarki területen, vagy a Jeges-tengernek a sarki területén hogy tudnánk megcsinálni? Nincs az a pénz, hogy ezt meg lehessen oldani. A másik, most beleviszek egy kis geopolitikát, a nagyok, az oroszok, az amerikaiak ezt nem is igyekeznek megoldani. Nekik csodálatos lesz, ha a sarki területek nyaranta jégmentessé válnak.

Lehet hajózni.

Lehet hajózni, lehet kitermelni, a hosszú távú stratégiájukhoz ez jobban illik. De ha megnézzük a Déli-sarkot, ott van például a 2048-ig tartó Antarktiszi Egyezmény. Már hallani olyan hangot, hogy 2048 után sem Kína, sem Oroszország, és akkor valószínűleg az Egyesült Államok sem szeretné majd meghosszabbítani az egyezményt. Ez még nagyon távoli, de az még nagyobb probléma lesz, ha az antarktiszi jég nekiáll leolvadni, mert az nagyon komolyan emelné az óceánok és a tengerek vízszintjét, ami pedig már globális problémát okozna. S még ennél is nagyobb problémákat okozna a cirkulációs folyamatokban.

Mit lehet tenni úgy, hogy ahhoz többségi akaratot is lehet kovácsolni?

A klímapolitikák két részre oszlanak. Van a mitigáció. Ez a kibocsátás-csökkentés, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, ezt a lakosság nagy része támogatja, illetve a gazdaság nagy része is támogatja, meg egyébként most ez magánvéleményem is, ezt úgy kell megcsinálni, hogy azzal a gazdaság meg a lakosság ne sérüljön.

Magyarán, a lakosság nem akar beruházni jelentősebb pénzeket abba, hogy a saját kibocsátása csökkenjen.

A lakosságnak olyan minimális a kibocsátása, hogy nem az a szignifikáns, hanem az ipar, tehát a termelés, a fosszilis kitermelés, ez a nagyon jelentős, vagy éppen nem is az európai mezőgazdaság, mert nem az a jelentős befolyásoló, hanem a trópusi területeken lévő mezőgazdasági folyamatok, azok is nagyon nagy kibocsátók. Vagy gondoljunk a Távol-Keletre! A rizstermesztés egyre nagyobb területeken történik, az pedig nagyon erőteljes üvegházhatású gázkibocsátó, különösen a metán esetében. Tehát minél nagyobb területen van árasztásos rizstermesztés, annál több metán megy ki a légkörbe.

Hogy keletkezik a metán az árasztásnál?

Kis baktériumok vannak, a baktérium az pedig metán. Ennek tulajdonítható. A száraz rizstermesztés nem olyan nagy probléma, de a világon még körülbelül 90 százalék az árasztásos rizstermesztés. Van még egy probléma, a trópusi területekről a természet is elkezdett nagyon nagy mennyiségű metánt kibocsátani. A trópusi területek, ahol elkezdtek esőerdőket irtani, elkezdtek mocsarasodni, s ugyanúgy megjelentek a metántermelő baktériumok, azok pedig nagyon nagy mennyiségű metánt bocsátanak ki. Ha északra fölmegyünk, a tundratalajok olvadásának következtében megy ki nagy mennyiségű metán a légkörbe. Tehát nem a lakosság okozza, hanem a természet és a nagyobb gazdasági folyamatok sora. A másik az adaptáció, ez egyébként a legjobb, hozzátartozik a sérülékenység csökkentése, különböző szakpolitikai feladatok, maga a lakosság alkalmazkodása, ami egyébként majd rámutat a teljes adaptációra, azaz az alkalmazkodásra, ez pedig szerintem az alfája meg az omegája mindennek. Ha megfelelően tudunk alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, legyen az a mezőgazdaság, legyen az a vízgazdálkodás, legyen az az ipar, legyen az az épületszigetelés, bármi, akkor kevésbé jövünk ki negatívan a klímaváltozásból, illetve a szélsőségekből. Ez nagyon fontos, mert ha van megfelelő adaptációs stratégia, akkor csökkenteni lehet a sérülékenységet. Mondok erre egy példát, legyen egy mezőgazdasági példa, én azt szeretem egyébként a legjobban, onnan lehet a legjobban megérteni. Valószínűleg 20-30, de inkább 40 év múlva a magyar mezőgazdaság nem így fog kinézni, ahogyan most. Az Alföld nagy részén a mai növényeknek vagy kultúráknak a nagy része nem fog megélni. Mire gondolok? A napraforgóra meg a kukoricára.

Cirok lesz helyette.

Először kell neki piacot találni, és akkor utána jöhet a cirok.

Annyi seprűt nem lehet eladni.

Igen, először piacot találjunk neki, és akkor utána. Egyébként nagyon jó alternatíva a cirok a kukorica helyett. Ez egy régi-új Kárpát-medencei fajta, amíg nem volt kukorica, addig cirokot termesztettek a Kárpát-medencében nagy mennyiségben, sőt még az 1920-as, 1930-as évekig is. A mezőgazdaság 30-40 év múlva nem a kukoricára fog épülni, hanem jóval több búzát fogunk majd termeszteni, mert annak rövid a tenyészidőszaka, azt még annyira nem érinti majd a szárazság meg a tartós aszály. De ugyanígy termeszthetünk majd szójababot, száraz rizst, már most megjelentek, és egyre nagyobb területen fognak hódítani a különböző szubtrópusi mediterrán fajták datolyától a kivin keresztül, a narancs, bármilyen furcsa, de már most is nagyon sikeresen termesztik Délkelet-Magyarországon a narancsot. A mezőgazdaságunk másra fog átállni. Ettől még ugyanúgy sikeres lehet, csak ez az adaptációnak a lényege, hogy meg kell engedni azt, hogy a változás megtörténjen. Ebben az évben már 12 előadást tartottam csak az agráriumnak, illetve a mezőgazdaságban élőknek, és azt vettem észre, hogy különösen a fiatal generáció, az 50 év alatti generáció úgy van vele, hogy akkor ez lesz. Nem látja ettől sötétnek a jövőt, hála a jó égnek, hanem azt mondja, hogy akkor majd áttérek másnak a termesztésére. De az még messze van, addig még lehet, hogy változik valami, bár nem nagyon tűnik úgy a mostani klímamodellek szcenáriója alapján. Még van egy nagyon nagy előnyünk, ha megint csak a mezőgazdaságot nézem, a világelsők közé tartozik Magyarország vetőmagnemesítésben, illetve növénynemesítésben. Ha sikerül majd olyan fajtákat kinemesíteni például kukoricából, amelyik rendkívül jó szárazságtűrő, akkor nem lesz probléma, noha nagyon nehéz a kinemesítése.

A metánt nem lehet valahogy becsapdázni? A metánnal én már gyerekkoromban, az iskolában kísérleteztem, nem olyan veszedelmes anyag az.

Nem olyan veszedelmes. Mindenki ismeri a szén-dioxidot. A szén-dioxid nagyon gyenge üvegházhatású gáz, ebből van a legtöbb a légkörben, de rendkívül gyenge, nagyon lassan ülepedik ki, akár 100-150 évig is a légkörben marad. Ezzel ez a baj, hogy nagyon lassan melegít, de hosszú távon. A metán nagyon erőteljes üvegházhatású gáz, 29-40-szeres melegítő hatással bír, mint maga a szén-dioxid. Nagyon hamar kiülepszik a légkörből. 3-7 év alatt, de egyre több van belőle. Tehát a mostani intenzív melegedést, amit most tapasztalunk az elmúlt 10 évben, elsősorban a metán és a dinitrogén-oxid okozza. A hosszú távú melegedést pedig elsősorban a szén-dioxid okozza. Mindenki csak a szén-dioxidról beszél, de az elmúlt éveknek, évtizednek a erőteljes melegedéséért nemcsak az felel, hanem nagyon erőteljesen a metán, illetve a dinitrogén-oxid is. A metánt nagyon nehéz becsapdázni, a szén-dioxidot könnyebb, arra van is nagyon sok technológiai újítás a világban.

A növényzet is ezt csinálja.

A növényzet is ezt csinálja, de úgy értem, hogy mesterséges befogása is van. Láthatunk ilyet, nagyon sok ázsiai meg amerikai városban már nagyon is jól kísérleteznek ezekkel, de a legjobb továbbra is a faültetés, annál jobb nincsen a szén-dioxid megfogására. A metánt ennél sokkal nehezebb, azt nem lehet így. Nagy mennyiségben nem lehet kivonni a légkörből, kimegy három-hét év alatt. Csak mivel a trópusi területek is, a sarki területeknek a talaja is egyszer olvad, és mellette ott van a nagyon nagy mennyiségű fosszilis kitermelés, különösen Ázsiában, illetve a Közel-Keleten, és a Mexikói-öbölben, vagy ahogyan az amerikaiak most mondják, az Amerikai-öbölben, illetve a nagy kitermelő területeken. Egyre több megy ki a légkörbe, és ami nagyon fontos, ott van a mezőgazdaság. Ott a rizstermesztés és a szarvasmarha-tenyésztés is.

Ha kevesebb bifszteket eszem, akkor az egy érezhető hatás? Mondjuk minden héten tartok egy bifsztekmentes napot, azzal semmit nem csináltam még?

Nem lenne túl szignifikáns annak a hatása. Valaki egyszer kitalálta, hogy a szarvasmarha-tenyésztés óriási probléma, de nem a szarvasmarha-tenyésztés itt a legnagyobb gond. Itt egyszerre jelentkezik a természeti hatás, a kitermelés, a fosszilis kitermelés, rizstermesztés és az állattenyésztés. Hiába veszem ki az egyiket, ami egy kis szeletét teszi ki, nem lesz jelentős hatása a bolygóra az, hogy nem fogyasztok szarvasmarhát.

Azt láttuk, hogy erre a hétre bedőlt a vízparti nyaralás, de egyébként sem nagyon lehetne odamenni, mert a vasút nem működik, ez fájni fog a nyaralóknak, fájni fog a szállodásoknak, fájni fog az önkormányzatoknak, és végső soron fájni fog az államnak, mert ha nem fogyasztunk, nem lesz áfabevétele se. Ez egy azonnali sokkhatás. Egy ilyen azonnali sokkhatás segít valamit az alkalmazkodásban?

Nagyon fontos, hogy az ilyen extrém esethez, mert az már extrém szélsőség volt, amit láthattunk a viharral kapcsolatban, nagyon nehéz alkalmazkodni, vagy ezt megelőzni. Az Egyesült Államokban két óra alatt a texasi nagy árvíz több mint 80 ember halálát okozta. Nem lehetett rá felkészülni. Egy ilyen szélsőségre nagyon nehéz felkészülni.

Ha több lesz a szélsőség, a modellek is azt mondják, hogy több lesz a szélsőség, akkor előbb-utóbb a szélsőség lesz a sztenderd, és akkor arra viszont már készülni lehet?

Nem, mert a szélsőséget azért nevezzük most szélsőségnek, mert ehhez nem vagyunk hozzászokva, nem alkalmazkodtunk még hozzá, de ha majd a jövőben ehhez sikerül alkalmazkodnunk, akkor az már nem szélsőségnek fog számítani. Akkor majd jön egy újabb szélsőség, ami majd ezt tovább fokozza. A sérülékenység csökkentése, illetve az alkalmazkodás mindenféleképpen nagyon fontos. Most például szerencsétlen MÁV, hogy rászakad egy fa a sínre, arról nem tehet. Ez ellen nem tudunk semmit sem tenni, hogy egy 130 kilométer per órás szél egy idősebb fát, vagy éppen egy rossz talajon lévő fát rádönt a sínekre.

Állandó favizsgálat, a fák kijjebb ültetése a vonal mellől, hogy ne tudják a vezetéket leszakítani. Mint laikus, ezer dolgot el tudok képzelni, hogy hogyan lehet megoldani.

Igen, csak akkor mennyi fát is kellene kiirtani? Körülbelül hárommilliót?

Nem azt mondtam, hogy kiirtani, csak arrébb tenni.

Fát nem lehet arrébb tenni.

Vannak rá technikák, a nagy markológép odamegy, kiemeli, és állítólag egészen jó hatásfokkal tudnak dolgozni. Iszonyú pénzbe kerül nyilván…

Igen, de maradjunk a racionalitás talaján, ezt így nem lehet megoldani. Természetesen az, hogy fát nyírok vissza, satöbbi, lehetséges. De ezek nem mindennapos események. A jövőben sem az lesz, hogy minden évben ilyen eseményekre kell majd felkészülni. Míg korábban ez 10 évente egyszer fordult elő, most már 10 évente háromszor, vagy 10 évente négyszer fordul elő, a jövőben ez kétévente fog előfordulni. Ehhez mindenféleképpen alkalmazkodni kell, figyelni, amikor a jövőben vasúti pályát építenek, akkor azt már úgy kell megtervezni, hogy ez benne lesz a pakliban. De nemcsak a vasutat érintette, hanem gyakorlatilag mindent. Én láttam olyat is, hogy a több száz kilós széna bálát csak úgy görgette a szél, mintha tekegolyó lett volna.

A legelképesztőbb felvétel valószínűleg a Szegedi Tudományegyetem épületének tetejéről készült, amit egy az egyben emelt le a vihar.

Tudni kell az ilyen eseményeknél, hogy ilyenkor nem egyirányú a szél, hanem nagyon változékony, össze-vissza fúj. Különböző fizikai okai vannak, hogy ez miért így van, és ami nagyon fontos, hogy csak egy picike meg tudja fogni azt a tetőszerkezetet, a szél az úgy fölkapja, mint a huzat. De nagyon sok ismerősünknek megbontotta a vadonatúj építésű házuk tetejét is a szél. Ilyen esetre nagyon nehéz felkészülni, ami nagyon jó tanács, hogy mindenki kössön biztosítást, az nagyon fontos.

Az építési szabványokhoz ilyenkor hozzá kell nyúlni? Ha kétévente lesznek ilyenek, akkor előbb-utóbb a biztosítók azt fogják mondani, hogy ez így nincs jól. Egyrészt meg fogják emelni a biztosítási díjakat, hogy a kockázatközösségben legyen elég pénz, másrészt van olyan biztosítás, amit nem fognak majd megkötni hurrikános területekre, ha lesznek. Ki fog biztosítást kötni?

Hurrikános terület nálunk nem lesz szerencsére. A mérsékelt övi ciklonoknak van egy fajtájuk, az úgynevezett viharciklonok, azok egyre erőteljesebbek telente. A biztosító ennyit próbáljon meg kockáztatni. De a jövőbeli építéseknél, építési technológiáknál ezt mindenféleképpen figyelembe kell venni. De ugyanígy a várostervezéseknél, a településtervezésnél, a mocsárvárosoknál is, vannak ezek az újfajta koncepciók, hogy be kell gyűjteni magát az esővizet a szárazabb időszakra, ugyanígy egyébként a sima lakóépületek építésénél ezeket figyelembe kell venni. Figyelembe kell venni például a város hőszigethatását, egyre forróbbak lesznek a városok belülről, illetve azt is figyelembe kell venni, hogy egyre erőteljesebbek lesznek majd a viharok, különösen a téli időszakban, vagy éppen az ilyen nagy, hosszú időszakot, hőhullámokat lezáró betörő hidegfrontok általi viharok is.

Most már jó ideje beszélgetünk az alkalmazkodás képességéről, és azt mondta, hogy globális megelőzési metodikák nem biztos, hogy vannak, mert nem mindenkinek ugyanaz az érdeke.

Másként fog egy szingapúri, másként fog egy magyar, és másképpen érinti maga a klímaváltozás a briteket.

Ide akarok kilyukadni, hogy nemzeti vagy regionális szinten kinek, mit lehet csinálni? Mit csinálhat Magyarország, ha azt mondja, hogy én, mint állam, azt akarom, hogy alkalmazkodjunk a megváltozó körülményekhez?

Kezdjük legalulról. Oktatás. Nagyon fontos, hogy mindenki kapjon oktatást, ugyancsak nagyon fontos, hogy minden egyes gazdasági ágazatnak megvan a feladata abban, hogy csökkentse a sérülékenységét és tudjon alkalmazkodni a jövő változásaihoz. Másként fogja az érinteni a turizmust, valószínűleg ott a szezon fog változni. Más országokból érkeznek majd, nyáron is, de – csak mondok egy példát – valószínűleg a skandinávok nem nyáron fognak idejönni, mert nem fogják bírni ezt a meleget, ahogyan egyébként már 27 százalékkal csökkent az Olaszországba látogató skandinávoknak a száma is. Ők majd jönnek ősszel, télen, meg tavasszal.

Mi is télen megyünk majd Olaszországba?

Ez a coolcationnek az elve, ez egy újfajta fogalom, azok az emberek, akik nem tudják elviselni ezt a forróságot, máskor mennek, a hűvösebb időszakban, vagy hűsölni mennek nyáron, télen pedig elmennek telelni egy kicsikét a melegebb területekre. Ez fogja érinteni a turizmust, fogja érinteni, csak másképpen, az energiát, az energiabiztonságot. Erre is gondolni kell majd a jövőben, az atomerőművektől kezdve a vízierőműveken át a naperőművekig, mindent érinteni fog. Ebből a szempontból Magyarország kiemelkedő helyen van, ebben nagyon jók vagyunk. Másként fogja érinteni a mezőgazdaságot, ahogyan mondtuk, és másként fogja a vízgazdálkodást, de ezt lehetne folytatni napestig. Az egyének szintjén nagyon sok mindenkit szokott érdekelni, hogy én hogy védekezzem a klímaváltozással szemben, hogyan alkalmazkodjam. Ezt a legnehezebb megmondani nekem, hogy XY, aki egy külön háztartásban él, mások az igényei, mások a szükségletei, hogyan tudjon alkalmazkodni az éghajlat szélsőségeihez. Szoktam mondani egy-két példát, hogy a lakások, a házak szigetelése az egyik legfontosabb. Sőt, annál fontosabb nincsen. Mind a téli időszakban nagyon fontos, mind a nyáriban. Főleg úgy, hogy jelentősen nőni fog a nyári időszakban a hűtési napoknak a száma, és jelentősen csökkenni fog majd a téli időszakban a fűtési napoké, viszont a tavaszi, meg az őszi fűtési időszak növekedni fog. Ezt látjuk, mert az átmeneti évszakok is egyre változékonyabbak. Most még májusban is fűteni kellett az ország nagy részén. Nagyon fontosak még a fatelepítések. Azt szoktam mondani, ha minden magyar ember, 9 millió 900 ezren vagyunk körülbelül, elültetne egy fát, akkor egy óriási problémát ki tudnánk küszöbölni.

Nagyon nincsen hova. Én nem mehetek ki a szomszéd kertjébe meg az utcára csak úgy, fát ültetni.

Vannak ilyen programok, ott van például az országfásítási program. Ott van a telephelyfásítás, én is rendszeresen beszállok. Több mint hatmillió facsemetét ültettek az elmúlt évben. Összességében, ha jól tudom, már 18 millió facsemete lett elültetve az országban az elmúlt öt évben.

Meg kell hozzá szervezni az öntözést? Legalábbis az elején egészen biztos. Örökbe kell fogadni egy fát, és kannával megyek mindenhova? Föl fog hördülni a vízügy, honnan szerzek annyi vizet egy aszályos időszakban.

Az országot két részre lehet osztani, van az alföldi terület, ami rendkívül száraz, illetve van a dunántúli terület, amit kevésbé érint a szárazság. A dunántúli területen nincs akkora probléma, mint az alföldin. Nem muszáj az Alföldet beültetni. Az alapvetően is egy sztyeppeterület volt korábban is. A magasabb dunántúli területekre, ahol több csapadék van, még nagyon sok fa elfér az országban. Szerencsére ezt viszik is tovább. Az itt élő őshonos fafajtáknak a nagy része bizonyos fokig tűri a szárazságot, korábban is volt szárazság. A dunántúli területeken körülbelül 200-250 milliméterrel több csapadék hullik le, mint a Duna-Tisza közén, különösen a tiszántúli területeken. Ott nem muszáj nagyon locsolgatni, meg előre öntözni őket. Én is rendszeresen ültetek fákat. Meggyfától elkezdve diófát ültettem, és még egy vödör vizet sem kaptak tőlem, és gyönyörű szépen élnek. Igaz, ez Zala megye, ahol nagyon sok a csapadék. Nem muszáj mindig ugyanazt, lehet szárazságtűrő fafajtákat is ültetni. Nem muszáj mindenkinek bükköt, meg tölgyet, meg ilyen fajtákat ültetni. Egyébként az a magánvéleményem, lehet, hogy nem fog tetszeni a tudományos közösségnek, de lehet olyan fajtákat is ültetni, nem máshova, nem a természetbe, csak a kertünkbe, amelyek nem őshonos fajták. Az is ugyanúgy elnyel szén-dioxidot, nagy mennyiségben.

Nézzük, mi az, amit leginkább tehetünk. Azt mondta, hogy a szigetelés nagyon fontos. A szigetelés egy drága mulatság, nem véletlenül vannak rá programok.

Az elmúlt időszakban nagyon sok támogatást adott rá az állam.

Nem véletlenül vannak rá állami programok, meg európai uniós támogatás, lehet pályázni hőszivattyúra, homlokzatszigetelésre. Elegendő darabszámban történik ez, hogy szignifikáns legyen? Lát-e erről már adatokat?

Erről még nem nagyon láttam adatokat, még nem zajlottak le a programok. Az tény és való, hogy még kell. Úgy tudom, hogy a jövőben is nagyon sok ilyen program lesz. Most éppen a nyugdíjasoknak indult el.

Különböző neveken futnak, otthonteremtés, például.

A fiataloktól egészen az idősekig, bárkinek volt lehetősége az elmúlt időszakban, az elmúlt években ilyenre pályázni. Több tízezer háztartásnak a hőszigetelése oldódott meg az elmúlt időszakban, és nagyon sokan nem is pályázással tudták megoldani, különösen a nagyvárosokban, hanem a lakóközösség fogott össze. Ha jól tudom, a pénzintézetek még kedvezményes hitelt is adnak a társasházak lakóközösségének. Lehet is látni Budapesten, vidéki településeken, nagyon sok helyen, hogy megtörtént a homlokszigetelés, de természetesen talán még a felénél sem tart az ország ezeknek a programoknak a megvalósításában. Ezt a jövőben mindenféleképpen folytatni kell. Ez összeurópai probléma, a pályázási lehetőségek egyre több országban jelentek meg. Franciaországban is, Spanyolországban is, Görögországban is. Mi az elsők közé tartoztunk, mert velünk együtt több ország is ezt csinálta, a lakosságnak így próbál segíteni az alkalmazkodásban. Különösen a mediterrán térség nagyon érintett ebből a szempontból.

Ez egy valódi segítség? Vannak olyan országok, ahol vannak államilag védett rezsiárak, vannak olyan országok, ahol nincsenek államilag védett rezsiárak. Abban az országban könnyen el tudom képzelni, hogy ez egy nagyon szignifikáns segítség egy lakónak, hogyha azt látja, hogy a piaci ára jelentősen lecsökken. Egy védett árkörnyezetben is megvan a húzó hatás?

Hosszú távon mindenféleképpen. Én sem szeretnék azért többet fizetni, lekopogom, nekem szerencsére le van szigetelve a lakásom, de főleg a mai világban 5 forint is számít. Mindenki szereti a pénzt megfogni, nem szereti kidobni. Nagyon fontos, hogy ott, ahol nincsenek védett rezsiárak, különösen Nyugat-Európában, azért kezdték el a lakóépületek szigetelésének a korszerűsítését, hogy ezzel is visszafogják a költségeket. De egy másik szempontot is fölhívnék, mert maga a szigetelés nemcsak a költségeket védi, hanem az emberek egészségét is. Különösen nagy hőhullám idején, a panellakások nagyon föl tudnak melegedni, és mást nem lehet hallani, hogy a kórházak, különösen a sürgősségi osztályok túlterheltek, a hőguta miatt, leginkább az idősebb, illetve a gyenge szervezetek miatt. De egy nagyon erőteljes hőhullám az egészséges felnőtt embernek a szervezetét is megviseli. Egy 10-15 centiméteres szigetelés akár 4-5 fokkal is tudja a belső hőmérsékletet csökkenteni, 35 fokos hőmérsékletnél.

Azért valami külső energiabetáplálás kell, mert egy idő után minden szigetelés engedi kiegyenlítődni a külső meg a belső hőmérsékletet, nem?

Igen, csak lassabban.

Meg kell tanulni a praktikákat, hogy mikor szellőztessek? Egész nap meg nem szellőztetek.

Régi praktika, hogy miután lement a nap, még kicsikét várni kell, s akkor állok neki szellőztetni. Ha a hőmérséklet 20 fok alá csökken, mert sajnos egy másik nagyon nagy probléma, hogy ezeken az úgynevezett trópusi éjszakákon nem csökken 20 fok alá a hőmérséklet, hiába nyitja ki az ember az ablakot, hiába akar szellőztetni, nem tud felfrissülni. Különösen a belvárosi területekben. Nemcsak Budapestnek, hanem a világon minden egyes nagyvárosnak problémája a hőszigethatás. Hiába akar szellőztetni valaki, a meleg levegő érkezik be, mert egy nagyvárosban vagy egy városban akár 7-8 fokkal is melegebb lehet, mint külterületen.

Van-e arra valamilyen modell vagy tanács, hogy hogyan lehet az embernek, aki viszonylag szűk hőmérsékleti tartományban működőképes, alkalmazkodnia a megváltozó körülményekhez? Mi lesz azokkal, akik fölújítják a Flórián téri felüljárót, akkor ők délben vagy 11-kor le fognak vonulni és csak délután háromkor jönnek vissza? Vagy én sehol nem fogok tudni dolgozni, csak klimatizált helyen?

Én úgy tudom, hogy így is már elég szigorú a szabályozása. Nem vagyok munkavédelmi szakember, de úgy tudom, hogy nagyon szigorúak a szabályok, nekem is van ismerősöm, aki építkezésen dolgozik, múlt héten végig leálltak dél és három óra között, sőt, hamarabb mentek dolgozni, reggel négyre mentek a korábbi hat helyett, akkor pihenhettek, igaz, kicsivel tovább is maradtak dolgozni, amíg bírtak.

Át fogunk állni egy ilyen mediterrán típusú munkavégzésre, sziesztával? Azért kérdezem, mert ennek nyilván a gazdasági hatásait is kalkulálni kell, és az embereknek el kell magyarázni, hogy ez azért van így, mert egyébként meg fogtok főni.

Csak nálunk a teljes sziesztát nem tudják bevezetni, mert a mediterrán országokban, különösen Spanyolországban, Dél-Olaszországban, Görögországban a gazdaság egészét érinti a szieszta. Nálunk egy irodai munkavállalót miért érintsen, ha légkondis helyen dolgozik? Tud bent dolgozni. Különösen a külső fizikai munkát végzőket, vagy éppen a vendéglátásban dolgozókat kell ebből a szempontból óvni, de Magyarországon is egyre több az olyan vendéglátóegység, különösen a városi területeken, mert nem a strandokra, meg nem a tóparti településekre gondolok, ahol leállnak a dél és este hat közötti időszakban. Nincs is nyitva a vendéglátóegység, vagy csak minimális alapkiszolgálás van, nincs konyha, italokat szolgálnak fel, vagy kisebb snackeket adnak. Valószínűleg nem szieszta lesz nálunk, hanem az, ami Ausztriában, vagy Svájcban is jellemző, hogy a délutáni időszakban visszafogott kiszolgálás lesz majd a vendégeknek.

A nyári, meghosszabbodó és sűrűsödő hőhullámokhoz jár a téli időszakban hidegebb tél?

A tendencia úgy néz ki, ezt szerintem mindenki tapasztalja, hogy egyre enyhébbek a telek, illetve egyre kevesebb a hó formájú csapadék. Ez annak tulajdonítható, hogy az Atlanti-óceán egyre melegebb. Magyarország, a Kárpát-medence, három éghajlati terület határán fekszik. Kontinentális, mediterrán, illetve az óceáni terület. Mindegyikhez nagyon közel vagyunk. Eddig a kontinentális határozta meg leginkább az éghajlatunkat, illetve az időjárásunkat. Most, a nyári időszakban egyre inkább a mediterrán behatás az erős. A téli időszakban pedig egyre erőteljesebb a zónalitás, a nyugat-keleti áramlás, az óceánnak a melegedése miatt, illetve beszéltünk a jet streamről, annak köszönhetően egyre erőteljesebb az óceáni behatás. Úgy fogalmaznám meg, hogy a telek egyre inkább óceáni éghajlati jellegűek, a nyarak pedig egyre inkább mediterrán éghajlati jellegűek. Az általános iskolában mindenki tanulta, hogy az óceánnak van egy hűtő-fűtő hatása, télen fűt, nyáron hűt. Az Atlanti-óceán téli fűtő hatása egyre erőteljesebb, egyre több ciklon érkezik, egyre enyhébbek emiatt a telek, és egyre több a csapadék, sajnos a folyékony halmazállapotú csapadék, illetve egyre kevesebb ezáltal a fagyos nap. A nyarakra pont az a jellemző, hogy egyre erőteljesebb a mediterrán behatás úgy, hogy nyáron nem csökkent jelentősen eddig a lehullott csapadék mennyisége, viszont egyre több a száraz időszak. A nyár azért veszélyes, mert maga a csapadékintenzitás növekszik. Amellett, hogy egyre több a száraz nap és egyre hosszabbak a száraz napok, a száraz időszakok, nagyon rövid idő alatt hullik le az a mennyiségű csapadék, ami korábban hetek vagy éppen egy hónap alatt hullott le.

El tudtuk tárolni. A föld eltárolta. De most nem tudja eltárolni.

A most leesett víznek körülbelül 80 százaléka átfolyik a Kárpát-medencén, de ez megint csak egy európai probléma, a folyószabályozások után, ezzel küszködnek a franciák, most a svájciak, az osztrákok, a Kárpát-medence országai. Ez nagyon fontos lesz a jövőben, ez egy adaptáció, meg kell oldani.

Ha nincs szilárd csapadék a Tisza vízgyűjtő területein, meg a Duna vízgyűjtőjén, honnan lesz bennük víz? Ha az ember megnézi a Tiszát, elképesztő látványban részesül. Lemegy ide a Duna-partra, elképesztően alacsony a vízállás. Nem volt csapadék a vízgyűjtő területen.

Igen, de mint mondtam, hogy a téli csapadék minket azért érint rendkívüli módon, mert mi nagyon alacsony tengerszint feletti magassággal rendelkezünk. A Duna vízgyűjtőnek a nagy része az Alpokhoz tartozik, sőt egy része a Kárpátokhoz, egy másik része a Dinaridák, ahhoz is van köze. Az elmúlt években ott nem csökkent szignifikánsan a nagy mennyiségű hó. Minden évben volt megfelelő mennyiségű. Viszont az olvadás sokkal gyorsabb, gyorsabban átfolyik a folyókon.

Egy árvízen ezt lehetett látni?

Igen. Gyorsan jött, gyorsan ment. Ez nem jó dolog. Viszont kérdéses, hogy a jövőben tartósak lesznek-e a hidrológiai aszályok, mint amit idén láttunk télen, tavasszal, illetve most is, mert a modellek egyáltalán nem mutatnak erre. Nagyon nagy a szórás a modelleknél, hogy mi várható a folyók szempontjából. A Tiszánál nagyobb az esély, hogy tartósabb legyen, de ott ez korábban is jellemző volt. Arid területen folyik át a Tisza, ez az Alföld, ami alapvetően is ariditásra hajlamos táj.

Mi az ariditás?

Szárazsággal bíró táj. Nagyon sok olyan feljegyzés van a XVII., a XVIII., sőt a XIX. századból is, hogy a Tisza rendszeresen kiszáradt. Tokajnál át lehetett menni bokáig érő vízen, most is egyébként át lehet sétálni több helyen is a Tiszán.

Csengernél, fönt, a környéken, derékig ér, egész könnyen átmegy az ember.

Igen, csak régen 20 vagy 30 évente egyszer fordult elő, most viszont az elmúlt öt évben ez már a harmadik extrém száraz időszak a Tisza vízgyűjtő terén, illetve a Tiszán. Azt kell megnézni a klimatológiának, illetve a hidrológiának, hogyha ez rendszerűvé válik, hogy lehetne megoldani?

Gátak építésével?

Valamivel meg kell oldani.

Senki nem meri kimondani.

Ott van a Tisza-tó, abból bizonyos mennyiségig lehet leereszteni vizet, tehát segíteni a Tiszát.

Jó, annak van egy évi leeresztési feltöltési ciklusa egyébként is.

Ezt kell megnézni majd a jövőben mindenféleképpen. Itt jön majd be egyébként a tudomány, illetve itt jönnek majd be a különböző hidrológiai modellek, a mi esetünkben a klímamodellek, hogy megnézzék, hogy ez mennyire fogja érinteni az adott régiót. Például a Tisza vízgyűjtő régióját mennyire fogja érinteni.

Ha például leeresztem a Tisza-tavat rendszeresen, akkor ott valószínűleg a csapadék meg a hőmérsékleti viszonyok is fognak változni. Hát nem lesz ott hatalmas víz.

Átmenetileg tudja befolyásolni a mikroklímát, ott inkább a bioszféra az, ami már kialakult. Mesterséges a Tisza-tó, ott egy gyönyörű szép, sajátos bioszféra alakult ki, amit egyébként jobb nem zargatni.