Az ország 36. leggazdagabb embere, Szatmári Zoltán néhány hete két új céget alapított bányászati és kerámialap‑gyártási tevékenységekre, összesen mintegy félmilliárd forintos tőkével – írja a hvg.hu. A cikk szerint a vállalkozások most megszerzik a Zalakerámia Zrt. tófeji üzemét, a hozzá tartozó ingatlanokkal, gépekkel, bányászati jogokkal és szakmai tudással együtt.

A gyár korábban fali csempéket állított elő, ami jól illeszkedik a Szatmári‑csoport eddigi kereskedelmi profiljához. A Zalakerámia azonban hosszú évek óta nehéz helyzetben volt, részben a magyarországi csempegyártás gyenge megtérülése, részben az állami intézkedések miatt. A portál felidézi, hogy a kormány 2023-ban különadót vetett ki a csempékre és a nagy szén‑dioxid‑kibocsátású cégekre, ami jelentős pluszterheket rótt az ágazatra. Ezek hatására

a vállalat bevétele néhány év alatt 15 milliárdról 9,2 milliárd forintra esett, miközben komoly veszteségeket termelt.

Az osztrák tulajdonos ezért a romhányi üzem gépeit Romániába szállította, a tófeji gyárat pedig bezárta. A bezárások következtében több száz munkahely szűnt meg, különösen Tófejen, ahol a munkanélküliség ma is az átlag duplája. A szakmai szervezetek szerint ezzel gyakorlatilag megszűnt Magyarország utolsó modern burkolólap‑gyára, noha néhány éve még jelentős fejlesztések történtek.

Az új tulajdonosok ugyan elkerülhetik a kibocsátási különadót a termelés újraindításáig, de a kiegészítő bányajáradék így is komoly kihívás lesz számukra.

Ez az adónem a 2020-as árakhoz viszonyított áremelkedések döntő részét elvonja, ami hosszú távon veszteségessé teszi a hazai gyártást. Emiatt évről évre nő az import csempe aránya a magyar piacon.

A felvásárlás csak akkor valósulhat meg, ha a Gazdasági Versenyhivatal rábólint, és a kormány sem él akadályozó eszközeivel. A kabinet ugyanis törvényben biztosított elővásárlási jogot az államnak külföldi tulajdonú építőanyag‑gyárak eladásakor. Ez az uniós jogba ütközhet, ezért az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Szakértők arra számítanak, hogy a jogvita végén akár több milliárd forintos kártérítési perek is indulhatnak.