Az államfő 2024-ben is a voksolás elektronikus módját választotta az elnökválasztás és a moszkvai városi duma megválasztása alkalmából, és 2023-ban távszavazással vett részt a fővárosi polgármester személyéről való döntésben is.

Az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) szerint a részvételi arány moszkvai idő szerint 14 órakor 10,41 százalék volt. Délig több mint kétmillióan szavaztak online.

Oroszországban péntektől vasárnapig parlamenti és regionális választásokat tartanak. A szövetségi törvényhozás alsóházát első alkalommal választják újjá az ukrajnai háború kezdete óta.

A voksoláson először vesz részt az Ukrajnától 2022-ben elcsatolt négy régió – a donyecki, a luhanszki, a zaporizzsjai és a herszoni – lakossága, noha háromnak a területét Oroszország azóta sem vonta teljesen az ellenőrzése alá.

Miután a parlamenten kívüli ellenzékhez tartozó liberális Jabloko párt szövetségi listáját - a pártfinanszírozási törvény és a szerzői jogok megsértésére hivatkozva - törölte a legfelsőbb bíróság, a választólapon tíz párt maradt: az Egységes Oroszország, Oroszország Liberális Demokrata Pártja, a Közvetlen Demokrácia Pártja, a Zöldek, az Igazságos Oroszország, a Rogyina, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja, a Nyugdíjasok Pártja, az Oroszországi Kommunisták és az Új Emberek.

A Jabloko volt az egyetlen a Központi Választási Bizottság (CIK) által eredetileg bejegyzett pártok közül, amelyik programjában ellenzi a háborút. Több jelöltjének egyéni indulása elé is jogi akadályokat gördítettek a hatóságok.

Egyúttal megválasztják 11 régió vezetőjét, valamint 39 regionális törvényhozás tagjait is. A választópolgárok, akiknek száma országon belül meghaladja a 111 milliót, külföldön pedig az 1 millió 800 ezret, több mint 2200 különböző szintű választási kampány keretében mintegy 20 700 képviselői mandátum és választott tisztség sorsáról döntenek.