Infostart.hu
eur:
386.42
usd:
332.47
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Tino Chrupalla (b) és Alice Weidel, a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnökei sajtóértekezletet tartanak a párt berlini székházában 2024. szeptember 23-án, két nappal a brandenburgi választások után. A voksoláson az AfD szoros versenyben, 29,2 százalékkal a második helyen végzett a német Szociáldemokrata Párt (SDP) mögött, amely a szavazatok 30,9 százalékát szerezte meg.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Két év után jött változás az AfD „kiközösítésében”

A német parlamenti pártok idei népszerűségi listáját a konzervatív CDU/CSU-val váltakozva vezető ellenzéki AfD kiközösítésére tett erőfeszítések jellemezték az idei esztendőt. A radikális jobboldali párt ezúttal ugyanakkor ellenkező jelzést kapott.

Az illegális bevándorlás elleni harcot hosszú ideje zászlajára tűző, a jövő évi tartományi választásokon győzelmi esélyesnek tartott pártot ugyanis két év kizárás után meghívták a februári müncheni biztonsági konferenciára.

A bajor főváros évek óta ad otthont a konferenciának, amely értékelések szerint a világ legfontosabb biztonságpolitikai szakértői találkozója. Két évvel ezelőtt az AfD-t ugyanakkor az akkori elnök, Christoph Heusgen kezdeményezésére kizárták a konferenciáról, miután a párt képviselői kivonultak az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij beszéde alatt. Az értekezlet így 2024-ben és 2025-ben az AfD nélkül zajlott. A 2026-os februári rendezvényre azonban közvetlenül a karácsonyi ünnepek előtt a párt ismét meghívót kapott, amit a német sajtó szerint már postáztak is az AfD első számú vezetőjének, Alice Weidelnek.

A döntéssel kapcsolatban hivatalos indoklás nem hangzott el. Elemzők szerint ugyanakkor ahhoz

hozzájárult a párt országos támogatottságának tartós erősödése, továbbá a konferencia élén történt elnökváltás is.

Christoph Heusgen a 2025-ös biztonsági értekezlet után leköszönt tisztségéről, és az új elnök a NATO korábbi főtitkára, egykori norvég miniszterelnök, Jens Stoltenbeg lett. Az ARD közszolgálati médium értesülése szerint a párt „visszafogadásának” legfőbb kezdeményezője ugyanakkor nem is Stoltenberg, hanem a konferenciát 2008 és 2022 között vezető, továbbra is nagy tekintélynek örvendő Wolfgang Ischinger volt, akit támogatott a konferencia alapító tanácsa.

A konferenciát február 13. és 15. között a Bayerischer Hof Hotelben rendezik. Azon a várakozások szerint tucatnyi állam- és kormányfő, valamint külügyminiszter és védelmi miniszter vesz részt.

A tavalyi konferencia „szenzációja” a nem sokkal korábban beiktatott új amerikai kormányzat, személy szerint az alelnök J.D. Vance bemutatkozása volt. Az akkori német sajtójelentések arról szóltak, hogy az alelnök „kioktatta” vendéglátóit, illetve Európát a demokráciából. Idézték azt a kijelentését, amely szerint a demokratikus értékekről nem csak beszélni kell, hanem – mint fogalmazott – „élnünk is kell vele”.

Az AfD-t egyébként az elmúlt hónapokban több bírálat érte „túlzott” Amerika-barátságáért. Ennek kapcsán legutóbb azért, mert nagy létszámú delegációt küldött a Republikánus Párt egyik rendezvényére.

Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×