Infostart.hu
eur:
384.74
usd:
333.48
bux:
123996.41
2026. április 2. csütörtök Áron
Tino Chrupalla (b) és Alice Weidel, a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnökei sajtóértekezletet tartanak a párt berlini székházában 2024. szeptember 23-án, két nappal a brandenburgi választások után. A voksoláson az AfD szoros versenyben, 29,2 százalékkal a második helyen végzett a német Szociáldemokrata Párt (SDP) mögött, amely a szavazatok 30,9 százalékát szerezte meg.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Két év után jött változás az AfD „kiközösítésében”

A német parlamenti pártok idei népszerűségi listáját a konzervatív CDU/CSU-val váltakozva vezető ellenzéki AfD kiközösítésére tett erőfeszítések jellemezték az idei esztendőt. A radikális jobboldali párt ezúttal ugyanakkor ellenkező jelzést kapott.

Az illegális bevándorlás elleni harcot hosszú ideje zászlajára tűző, a jövő évi tartományi választásokon győzelmi esélyesnek tartott pártot ugyanis két év kizárás után meghívták a februári müncheni biztonsági konferenciára.

A bajor főváros évek óta ad otthont a konferenciának, amely értékelések szerint a világ legfontosabb biztonságpolitikai szakértői találkozója. Két évvel ezelőtt az AfD-t ugyanakkor az akkori elnök, Christoph Heusgen kezdeményezésére kizárták a konferenciáról, miután a párt képviselői kivonultak az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij beszéde alatt. Az értekezlet így 2024-ben és 2025-ben az AfD nélkül zajlott. A 2026-os februári rendezvényre azonban közvetlenül a karácsonyi ünnepek előtt a párt ismét meghívót kapott, amit a német sajtó szerint már postáztak is az AfD első számú vezetőjének, Alice Weidelnek.

A döntéssel kapcsolatban hivatalos indoklás nem hangzott el. Elemzők szerint ugyanakkor ahhoz

hozzájárult a párt országos támogatottságának tartós erősödése, továbbá a konferencia élén történt elnökváltás is.

Christoph Heusgen a 2025-ös biztonsági értekezlet után leköszönt tisztségéről, és az új elnök a NATO korábbi főtitkára, egykori norvég miniszterelnök, Jens Stoltenbeg lett. Az ARD közszolgálati médium értesülése szerint a párt „visszafogadásának” legfőbb kezdeményezője ugyanakkor nem is Stoltenberg, hanem a konferenciát 2008 és 2022 között vezető, továbbra is nagy tekintélynek örvendő Wolfgang Ischinger volt, akit támogatott a konferencia alapító tanácsa.

A konferenciát február 13. és 15. között a Bayerischer Hof Hotelben rendezik. Azon a várakozások szerint tucatnyi állam- és kormányfő, valamint külügyminiszter és védelmi miniszter vesz részt.

A tavalyi konferencia „szenzációja” a nem sokkal korábban beiktatott új amerikai kormányzat, személy szerint az alelnök J.D. Vance bemutatkozása volt. Az akkori német sajtójelentések arról szóltak, hogy az alelnök „kioktatta” vendéglátóit, illetve Európát a demokráciából. Idézték azt a kijelentését, amely szerint a demokratikus értékekről nem csak beszélni kell, hanem – mint fogalmazott – „élnünk is kell vele”.

Az AfD-t egyébként az elmúlt hónapokban több bírálat érte „túlzott” Amerika-barátságáért. Ennek kapcsán legutóbb azért, mert nagy létszámú delegációt küldött a Republikánus Párt egyik rendezvényére.

Címlapról ajánljuk
A cseh elnök szerint a NATO-nak akkor is lenne értelme, ha az Egyesült Államok kilépne

A cseh elnök szerint a NATO-nak akkor is lenne értelme, ha az Egyesült Államok kilépne

Petr Pavel cseh köztársasági elnök szerint a NATO létezésének akkor is lenne értelme, ha az Egyesült Államok kilépne belőle. A tábornokból lett államfő emlékeztetett: a NATO alapvetően védelmi szövetség. Vagyis csak akkor lép életbe a kollektív védelem, ha valamelyik tagállamot támadás éri. Irán azonban nem tagja a szövetségnek, és az Egyesült Államokat sem érte közvetlen támadás – így Pavel szerint nem indokolt elvárni a NATO automatikus részvételét a közel-keleti konfliktusban.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Vegyes zárás a tengerentúlon

Vegyes zárás a tengerentúlon

Folytatódik a tőzsdei hullámvasút, a befektetők most Donald Trump megszólalását emésztik az iráni konfliktus kapcsán. Szerda esti beszédében az elnök egyrészt arról beszélt, hogy az USA egyre közelebb került a háború lezáráshoz, másrészt viszont azt is elmondta, hogy "extrém keményen" fognak lecsapni Iránra a következő 2-3 hétben. A beszéd nem adott világos menetrendet a deeszkalációra vagy a tűzszünetre, viszont további kemény fellépést vetített előre Iránnal szemben. Ez csalódást okozott azoknak a befektetőknek, akik a háború gyors lezárásában reménykedtek. A beszédet követően látványos hangulatromlást lehetett megfigyelni a piacokon, az ázsiai tőzsdék rögtön lefordultak, miközben az olajár kilőtt. A gyenge nemzetközi hangulat nap közben is kitart, világszerte esnek a tőzsdék, beleértve a magyar piacot is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×