Infostart.hu
eur:
365.04
usd:
324.43
bux:
146075.44
2026. november 4. szerda Károly
Tino Chrupalla (b) és Alice Weidel, a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnökei sajtóértekezletet tartanak a párt berlini székházában 2024. szeptember 23-án, két nappal a brandenburgi választások után. A voksoláson az AfD szoros versenyben, 29,2 százalékkal a második helyen végzett a német Szociáldemokrata Párt (SDP) mögött, amely a szavazatok 30,9 százalékát szerezte meg.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Két év után jött változás az AfD „kiközösítésében”

A német parlamenti pártok idei népszerűségi listáját a konzervatív CDU/CSU-val váltakozva vezető ellenzéki AfD kiközösítésére tett erőfeszítések jellemezték az idei esztendőt. A radikális jobboldali párt ezúttal ugyanakkor ellenkező jelzést kapott.

Az illegális bevándorlás elleni harcot hosszú ideje zászlajára tűző, a jövő évi tartományi választásokon győzelmi esélyesnek tartott pártot ugyanis két év kizárás után meghívták a februári müncheni biztonsági konferenciára.

A bajor főváros évek óta ad otthont a konferenciának, amely értékelések szerint a világ legfontosabb biztonságpolitikai szakértői találkozója. Két évvel ezelőtt az AfD-t ugyanakkor az akkori elnök, Christoph Heusgen kezdeményezésére kizárták a konferenciáról, miután a párt képviselői kivonultak az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij beszéde alatt. Az értekezlet így 2024-ben és 2025-ben az AfD nélkül zajlott. A 2026-os februári rendezvényre azonban közvetlenül a karácsonyi ünnepek előtt a párt ismét meghívót kapott, amit a német sajtó szerint már postáztak is az AfD első számú vezetőjének, Alice Weidelnek.

A döntéssel kapcsolatban hivatalos indoklás nem hangzott el. Elemzők szerint ugyanakkor ahhoz

hozzájárult a párt országos támogatottságának tartós erősödése, továbbá a konferencia élén történt elnökváltás is.

Christoph Heusgen a 2025-ös biztonsági értekezlet után leköszönt tisztségéről, és az új elnök a NATO korábbi főtitkára, egykori norvég miniszterelnök, Jens Stoltenbeg lett. Az ARD közszolgálati médium értesülése szerint a párt „visszafogadásának” legfőbb kezdeményezője ugyanakkor nem is Stoltenberg, hanem a konferenciát 2008 és 2022 között vezető, továbbra is nagy tekintélynek örvendő Wolfgang Ischinger volt, akit támogatott a konferencia alapító tanácsa.

A konferenciát február 13. és 15. között a Bayerischer Hof Hotelben rendezik. Azon a várakozások szerint tucatnyi állam- és kormányfő, valamint külügyminiszter és védelmi miniszter vesz részt.

A tavalyi konferencia „szenzációja” a nem sokkal korábban beiktatott új amerikai kormányzat, személy szerint az alelnök J.D. Vance bemutatkozása volt. Az akkori német sajtójelentések arról szóltak, hogy az alelnök „kioktatta” vendéglátóit, illetve Európát a demokráciából. Idézték azt a kijelentését, amely szerint a demokratikus értékekről nem csak beszélni kell, hanem – mint fogalmazott – „élnünk is kell vele”.

Az AfD-t egyébként az elmúlt hónapokban több bírálat érte „túlzott” Amerika-barátságáért. Ennek kapcsán legutóbb azért, mert nagy létszámú delegációt küldött a Republikánus Párt egyik rendezvényére.

Címlapról ajánljuk

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai választás 2026: tarolnak a demokraták, kíméletlen gyomros fenyegeti Trumpot

Amerikai választás 2026: tarolnak a demokraták, kíméletlen gyomros fenyegeti Trumpot

Eljött az amerikai félidős választások napja. Az amerikai választók ma az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról döntenek, miközben a szenátori mandátumok mintegy harmada szerepel a szavazólapokon. A Kongresszus alsóházában szinte borítékolható volt a demokrata többség, a VoteHub előrejelzése szerint így is lett. A kérdés már csak az, hogy mekkorára fog nyúlni a demokraták mandátumfölénye. Bár pár hónapja még nem tűnt reálisnak, a demokraták a felsőházi többséget is megkaparinthatják. Eddig Észak-Karolinát hódították el a republikánusoktól, és további három fordításra lenne szükségük, hogy övék legyen a szenátus irányítása. A voksolás lassan a végéhez közelít, az első szavazóhelyiségek magyar idő szerint éjfélkor zártak be, azóta pedig megállás nélkül érkeznek az első eredmények. Egyelőre úgy tűnik, egyáltalán nem hazudtak a felmérések, amikor valóságos kék hullámot jeleztek előre. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×