Egyre több tanulmány jelenik meg azzal kapcsolatban, hogy a túlzásba vitt okostelefon-használat és a magas képernyőidő mennyire rossz hatással van a serdülők mentális egészségére. A kutatásokat a The Washington Post gyűjtötte össze, és a különböző publikációkban közös pontnak tekinthető az a megállapítás, hogy mérhető kognitív teljesítményromlással jár együtt az, ha a kiskorúak túl sokáig nézik, nyomkodják kütyüiket, egyebek mellett lassabb információfeldolgozást, csökkent figyelmet vagy gyengébb memóriát is előidézhet hosszabb távon – írja a Portfolio.

A Pennsylvaniai Egyetem egyik kutatója decemberi tanulmányában több mint 10 ezer amerikai gyermek adatait elemezte, és arra a következtetésre jutott, hogy akik 12 évesen kaptak telefont, azok a 13 éves korban készüléket kapókhoz képest több mint 60 százalékkal nagyobb eséllyel küzdöttek alvászavarokkal, és több mint 40 százalékkal gyakrabban váltak elhízottá.

Számos vizsgálat kimutatta, hogy a depresszió és a szorongás folyamatosan emelkedik a tinédzserek körében az intenzívebb közösségimédia-használattal párhuzamosan. Az alvásminőség pedig romlik, mert egyre későbbre tolódik a lefekvés időpontja. A kutatók aggasztó összefüggéseket találtak a képernyőhasználati szokások és a serdülőkori súlygyarapodás között.

A gyermekek mentális, egészségi állapota és a képernyőidő kapcsolatát feltáró vizsgálatok többsége megfigyeléseken alapul. A tanulmányok többsége nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot, de idővel olyan erős mintázatokat tárhat fel, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni.

A Jama folyóiratban nyáron megjelent tanulmány szerint különbséget kell tenni a képernyőidő és az addiktív használat között. Az online töltött órák száma ugyanis önmagában nem jelezte előre például az öngyilkossági kockázatot, a kényszeres mintázatok – például a készüléktől való elválasztáskor érzett szorongás vagy a használat csökkentésének nehézsége – viszont igen.

Azoknál a gyermekeknél, akiknél az addiktív használat idővel fokozódott, a két-háromszorosára nőtt az öngyilkosságra utaló viselkedés kockázata azokhoz képest, akiknél alacsony maradt.

A kutatás szerint a videójátékkal töltött sok idő inkább szorongással és depresszióval járhat együtt, míg a közösségi média túlzásba vitt használata különféle szabályszegésekkel és agresszív magatartással függhet össze.

A Jama folyóiratban megjelent másik tanulmány pedig a közösségimédia-használat és a kognitív teljesítmény kapcsolatát elemezte 9–13 éves gyermekek körében. Három pályát azonosítottak:

• minimális vagy semmilyen használatot,
• alacsony, de növekvő használatot,
• magas és növekvő használatot.

Az utóbbi két csoportba tartozó gyermekek átlagosan gyengébben teljesítettek több kognitív feladatban, például felolvasásban, képsorozat-memóriában és a szókincsteszteken is.

Egy másik, a Pediatrics folyóiratban közzétett tanulmány a tinédzserek figyelmet vizsgálta. A kutatás feltárta, hogy a közösségimédia-használat – ellentétben a videójátékokkal vagy a sorozatnézéssel – a figyelmetlenség tüneteinek növekedésével járt együtt. Az eredmények összhangban vannak azzal az elképzeléssel, hogy a kognitív képességek alakíthatók. Ez azonban attól függ, hogy fejleszti-e őket az adott gyermek vagy sem.

Ha valakinek a figyelmét állandóan eltereli a videójáték vagy a közösségi média, fokozatosan romolhat a koncentrálóképessége.

Azt is megvizsgálták egy külön kutatásban, hogy mennyire befolyásolja a későbbi jóllétet az, hogy hány évesen kapja meg első okostelefonját egy gyermek. Mint kiderült, ha valaki már 13 éves kora előtt elkezdi az okostelefonozást, az rosszabb mentális egészségi kimenetekkel járhat fiatal felnőttkorban. Különösen a nőknél figyeltek meg gyakoribb öngyilkossági gondolatokat, a valóságtól való elszakadást, gyengébb érzelemszabályozást és alacsonyabb önértékelést.