Idén 101 032 kárbejelentés érkezett a magyar biztosítókhoz a május 1. és augusztus 31. közötti viharok nyomán, ezekre 13 milliárd 124 millió forintot fizettek már ki, vagy tartalékolnak kárkifizetésre a biztosítók. Az előző évi hasonló időszak viharkár adataihoz képest ez közel 3 milliárd forintos növekedést jelez – írja a Magyar Biztosítók Szövetsége közlése nyomán a Portfolio.
Földrajzi megoszlás szerint a viharok Pest, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Csongrád-Csanád vármegyéket, továbbá Budapest, Debrecen, Hajdúszoboszló, Szeged, Gyál, Szentendre, Székesfehérvár, Vecsés, Hódmezővásárhely városokat sújtotta leginkább.
Az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk, valamint az ipari létesítményekben és közintézményekben keletkezettek sem.
A 130 ezer forintos átlagkár körülbelül megfelel az átlagos viharszezonnak, ám az elmúlt három évet nézve 2023 azonos időszakában volt utoljára hasonló nagyságú kár 13 milliárd 101 millió forinttal. 2024-ben 10 milliárd 303 millió forintnyi kárt okoztak országosan, ugyanebben az időszakban a viharok.
Az egyre emelkedő teljes kifizetett kártérítés egyrészt jelzi a viharok növekvő intenzitását, másrészt a kárösszegek megnövekedésében szerepet játszanak az időközben megemelkedett építkezési, újjáépítési költségek is. Azaz manapság a korábbi évekhez képest jóval nagyobb összeget kell szánni a kisebb károk kijavítására is, tehát egyre jelentősebb a kárinfláció.
2025 május 1.-augusztus 31-közötti időszak elsődleges villámcsapás okozta átlagos kárösszege megközelítette a 473 ezer forintos kárösszeget, ugyanakkor 2024 teljes évre vonatkozóan 397 ezer forint volt az átlagkár összege. A villámcsapás másodlagos hatása darabszámban és összegében is a többszöröse az elsődleges villámcsapás által okozott károknak: az idei átlagkár összege közel 139 ezer forint, míg tavaly ez 137 ezer forint volt.
