Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.83
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Budapest, 2021. július 11. A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) épületének bejárata a főváros V. kerületében a Nádor utcában. A hitelintézet alapfeladata a hazai vállalkozások illetve magánszemélyek számára kedvező konstrukciójú hitelek biztosítása, valamint a hosszútávú gazdaságfejlesztés támogatása, azokhoz pénzpiaci források bevonása. A Bank 1993 óta működik befektetési bankként. MTVA/Bizományosi: Róka László
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László

Távozik az MFB vezére

Szeptember végén vezetőváltás lesz a Magyar Fejlesztési Bank élén.

Szeptember 30-i hatállyal, közös megegyezéssel távozik posztjáról Katona Bence, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elnök-vezérigazgatója – közölte szeptember 12-én a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A bank vezetésére Kovács Zsolt, a Magyar Posta Biztosító eddigi vezérigazgatója lett kinevezve a tulajdonosi jogokat gyakorló NGM döntése nyomán.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter megköszönte Katona Bence kitartó munkáját, és sok sikert kívánt számára jövőbeni szakmai kihívásaihoz.

A közlemény kiemeli Katona az uniós hitelek feltételeinek egyszerűsítésére és a nemzetközi forrásbevonási lehetőségek feltérképezésére tett erőfeszítéseit. A minisztérium emlékeztetett, hogy a bank az ő vezetése alatt hajtotta végre 2025-ös, 1 milliárd eurós nemzetközi kötvénykibocsátását, amely hozzájárult a hosszú távú finanszírozási lehetőségek bővítéséhez.

Az új elnök-vezérigazgató, Kovács Zsolt több mint három évtizedes tapasztalattal rendelkezik a hazai pénzügyi szektorban, ideértve az alapkezelést, a biztosítást, a hitelintézeteket és a kockázati tőkealap-kezelést. Korábban nemzeti biztosítási stratégiáért és pénzügyi szolgáltatásokért felelős miniszteri biztosként a Nemzetgazdasági Minisztérium munkáját is segítette.

A minisztérium közleménye szerint Kovács Zsolt legfőbb feladata az MFB 2022–2030-as üzleti stratégiájának végrehajtása lesz. A banknak ennek keretében hozzá kell járulnia a kormány gazdaságfejlesztési céljaihoz, így a fejlesztési, beruházási feladatokhoz, a fenntartható növekedéshez, a zöld és digitális átálláshoz, valamint a hazai vállalkozások versenyképességének erősítéséhez.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×