Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a múlt héten a közgazdász vándorgyűlésen úgy fogalmazott, hogy a minimálbér 13-14 százalékos emelésére kell törekedni, de a racionalitásoktól nem lehet elrugaszkodni. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke szerint ez úgy értendő, hogy semmiféleképpen nem hagyhatják figyelmen kívül a gazdaság tényleges teljesítőképességét, és azokat a makrogazdasági számokat, amelynek rögzítették a bázisértékeit a tavalyi megállapodás során.

„A megállapodás az újratárgyalásnak nemcsak a lehetőségét, hanem a kötelezettségét is tartalmazza. Ha a makroszámok a tervezett értékekhez képest 1 százalékosnál magasabb eltérést mutatnak akár pozitív, akár negatív irányba, akkor a feleknek kötelező tárgyalóasztalhoz ülniük, és újra kell tárgyalniuk a következő évre, évekre vonatkozó minimálbér összegét. De rögzítettük egy nulladik fordulóban, két héttel ezelőtt, hogy ettől függetlenül is mindenféleképpen tárgyalóasztalhoz fogunk ülni. Egyébként is tárgyalnunk kell a garantált bérminimumról, és át fogjuk tekinteni a minimálbér összegét is” – mondta Mészáros Melinda az infoRádióban.

A kérdésre, hogy mi lenne a reális és az elvárható emelés, azt mondta: „a munkavállalók szempontjából nincs az a magas mérték, ami ne lenne kívánatos és elfogadható, főleg a minimálbér esetében, ami azért szociális elemeket is bőven tartalmaz.

A realitások szerint lehetőségünk van elérni 2028. január 1-jére a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát,

amit a megállapodásban célértékként rögzítettünk. Ahhoz, hogy ezt elérjük, jelentős léptékű emelés szükséges a következő és az azt követő évben is. Át lehet pozicionálni ezeket az értékeket, de ha a céldátumot és a célértéket tartani akarjuk, akkor nincs nagy mozgásterünk” – vélekedett Mészáros Melinda, és hozzátette: most egy 13 és egy 14 százalékos mértéket rögzítettek.

„A 13 százalékos mérték, azt gondolom, tartható lesz, mert a vállalkozások jelentős kedvezményeket kapnak 2026. január 1-jétől. Nagy Márton miniszter úr jelezte, hogy azért kapják a vállalkozások ezeket a kedvezményeket, többek között az áfa alanyimentességének megduplázását, a kiva változtatását, és a szociális hozzájárulási adó további egy százalékponttal történő csökkentését, hogy ki tudják gazdálkodni a következő év minimálbér- és a garantáltbérminimum-emeléseit, és ezzel párhuzamosan a további bérfejlesztéseket is” – tette hozzá.

A szakmunkás-bérminimum esetén a célkitűzés két számjegyű emelés mind a kormányzati, mind a szakszervezeti oldal részéről. Tehát legalább 10 százalékos mértékű emelésre van szükség, hogy ne szűküljön az olló a minimálbér és a garantált bérminimum között, és megmaradjon a különbség a képzett munkavállalók javára. „A vállalkozói oldal, a munkáltatói oldal nem mondott ellent ennek az elképzelésnek. Tettek alternatív javaslatokat a nominális érték megőrzésére vonatkozóan, de tényleges számok, számadatok még nem hangoztak el” – mondta a szakszervezeti vezető. Hozzátette: az egyeztetések következő fordulója szeptember 18. körül lehet, de akkor még nem látják majd a harmadik negyedéves gazdasági adatokat.

„Folyamatos tárgyalássorozatban leszünk a munkáltatókkal és a kormányzattal.

Reálisan novembernél hamarabb nem valószínű, hogy megállapodás születhet a felek között”

– mondta Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke az InfoRádióban.